Pécs üdülőfalva, a pompás Postavölgy

Elképesztően izgalmas részei vannak Pécsnek, amelyeket alig ismerünk. Ilyen a város legdélibb része, a kies kis Postavölgy. Sokáig pusztán hétvégi telkek voltak itt, az utóbbi évtizedekben azonban megtelt családi házakkal. És ott a jellegzetes templom is, amit sokan az emlékezetükbe véshetnek, ha megfordulnak arrafelé.

hirdetés

Elsőként egy pécsi postamester telepített itt szőlőt, innen kapta a nevét ez a városrész. Postavölgy nagyon sokáig Nagyárpád része volt, mígnem 1974-ben Pécs belterületévé nyilvánították és engedélyezték a családi házas beépítést is. Először inkább az idősebb pécsiek építkeztek itt, akik aztán maguk mögött hagyták városi lakásaikat a fiatalabb nemzedékeknek. Ezután szőlők, hétvégi gyümölcsösök, kiskertek húzódtak a völgyoldalban – a városból jártak ki hétvégenként pihenni, “üdülni” – , de mára lakóövezet lett.

postavölgy3
Postavölgy, a Siklósi út felől

Egy, a Dunántúli Naplóban 1986-ban megjelent cikk még a terület elmaradottságáról írt, járdák, ivó- és szennyvízrendszer nélküli részről. Akkor egy pici vegyesboltról számolt be, de tervben volt akkor egy ABC építése is. Sőt, egy nyilvános telefont is beszerezhettek. Az akkori írás pozitív hangvételű volt, a közeljövőben tervezett való fejlesztéseket helyezte a központba.

A korábbi falusias jelleg viszont nem veszett a múltba, a településmag megmaradt, akárcsak Nagyárpádban vagy Málomban például.

Postavölgy egyedi látványossága, a Szent László plébániatemplom

A templom elhelyezkedésének érdekes története van. A Balokánynál lévő régi pécsi köztemető megszüntetésekor nem bontotta el az ottani kápolnát az önkormányzat, erre csak később, a ’70-es években került sor. Az akkori városvezetés ugyanakkor engedélyezte az egyháznak, hogy építhet egy új templomot. A püspök tudta, hogy az akkori városépítészeti távlati tervekben szerepelt a postavölgyi oldal beépítése, ezért állíttatta fel a templomot. A rendszerváltás után azonban megtorpantak ezek a városfejlesztési tervek, de a templom felépült Postavölgyben.

postavölgyi templom
A művész koncepciója, hogy mindenki számára látható legyen az épület szerkezete

Az alapkőletétel 1977-ben, a felszentelés 1981-ben történt. A csigavonalszerű külső, a templom terve Getto József Ybl-díjas építész munkája.

Egy postavölgyi “őslakos” szemével

Pfiszter József 1941-ben született Postavölgyben. Iskolás évei után huszonöt évet töltött Pécs szűk határain belül a feleségével, mielőtt újra kiköltözött édesapja telkére. Azóta ott élnek, a szemük előtt nőtte ki magát a kis szőlőhegy egy nagy településrésszé. Ő mesélt a kis városrész történetéről.

– Édesapám vett telket Postavölgyben, még nagyon rég. Emlékszem, 1951-ben még lejártam a völgybe az ottani egyosztályos elemi iskolába. Abban az évben indítottak ide először buszjáratot. Persze nem sűrűn, naponta egy-két busz ha megfordult. Aztán Kertvárosba sétáltam iskolába, fiatal éveim után pedig huszonöt évet töltöttem Pécsen. Az alatt az idő alatt is rengetegszer jártam ki a szüleimhez, tehát nem szakadtam el Postavölgytől.

postavölgy4
Kispostavölgy pompás látványt nyújt

A csendes ötvenes évek után a nagy változásokat a hatvanas évek hozták. Az addig mindössze egy telefonnal rendelkező Postavölgy elkezdett egyre több szállal kapcsolódni Pécshez, sűrűsödtek a járatok, sorra vásárolták meg a kis telkeket – meséli.

– A hatvanas évek nagy népességnövekedése miatt gyakorlatilag elfogytak a szabad háztelkek a városban, Uránváros is kezdett egyre gyorsabban kiépülni. Kertváros is terjeszkedni kezdett déli irányban. Akkoriban még csupa szőlősorból állt a mai Málom területe, és Postavölgyben is kevesen laktak – mondta. – A pécsi házaspárok közül rengetegen érkeztek akkor ide kis hétvégi területet kialakítani. Először csak zöldséget és gyümölcsöt, szőlőt kezdtek el termeszteni, később sokan építkeztek is.

postavölgy2
Játszótér a kisebb generációnak a templom alatti völgyoldalban – igaz, nincsenek sokan

Ekkor kezdett el beépülni Postavölgy is. Pfiszter József szerint nincs olyan sok fiatal itt, hogy külön kis közösségek alakuljanak ki ezen a kis helyen, aki szórakozni szeretne, az bemegy a városba. Kisbolton kívül sincs semmi, hiszen aki aktív, és a városban dolgozik, beszerzi a mindennapi betevőket.

– Mára nagyon benépesült ez a vidék, körülbelül kétezer ember lakhat itt. Pontosan meg tudom nevezni azt a pár családot, akik hozzánk hasonlóan már évtizedek óta itt élnek. Mi, öregek, úgy érezzük, bármennyire is sokan lettünk, Postavölgy még mindig egy kis szőlőhegy a város szélén.