Szúnyogokkal küzdve kutat szitakötőket a pécsi srác

A fiatal kutató a mecseki patak vizét vizsgálja

Pernecker Bálint, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológia Tanszékén kutatja a Mecsekben is előforduló ritka szitakötőket, nyakig gázolva posványokban, miközben milliónyi szúnyog csipkedi szét. A doktori képzésében résztvevő fiatal kutató nemrégiben polgármesteri ösztöndíjat is kapott a tudományterületén végzett munkája elismeréseként.

hirdetés

-Mivel foglalkozik egy hidrobiológus?

-Ezt nehéz röviden összefoglalni, mert lényegében minden vízi élőlényhez kapcsolódó tudomány a hidrobiológiához tartozik. Vannak, akik halakkal, mások algákkal, vízinövényekkel vagy esetleg a vizek anyagforgalmával foglalkoznak. Én személy szerint makroszkopikus vízi gerinctelenekkel, vagyis szabad szemmel látható, vízben élő gerinctelen állatokkal foglalkozom. Ezen belül is leginkább ökológusnak tartom magam, ami röviden azt jelenti, hogy annak az okait próbálom feltárni, hogy egy adott élőhelyen miért pont egy adott élőlényegyüttes alakult ki.

Bálint épp egy vízhőmérsékletet és mélységet mérő műszert olvas le a Mecsekben (fotó: Mauchart Péter)
Bálint épp egy vízhőmérsékletet és mélységet mérő műszert olvas le a Mecsekben 

-Miért választottad pont ezeket a gerinctelen állatokat és hogyan vizsgálod őket?

-A doktori kutatómunkám során azt vizsgálom, hogy a globális klímaváltozás nyomában kialakuló olyan szélsőséges vízállapotok, mint például a kiszáradások és a villámárvizek hogyan hatnak a vízi gerinctelenekre, konkrétan pedig a Mecsekben is előforduló, fokozottan védett kétcsíkos hegyiszitakötőre. Azért választottam ezt a témát, mert nagyon aktuális problémával kapcsolatos, hiszen a jelenleg is zajló globális felmelegedés hatásait, például az említett kiszáradásokét Európa-szerte egyre jobban lehet érzékelni. Ezeket a folyamatokat és hatásokat pedig meg kell érteni.

Kotróhálózás a Dráván (fotó: Móra Arnold)
Kotróhálózás a Dráván 

-Hogy néz ki egy napod az egyetemen?

-A napjaim elég változatosak, nagyon sokféle munkát kell végeznem az egyetemen. Ez lehet a terepen gyűjtött állatok fajszintű meghatározása. Ha erről van szó, én leginkább vízicsigák és kagylók határozását végzem. Emellett a feladatom még a begyűjtött adatok statisztikai elemzése, tudományos cikkek megírása vagy egy szakmai konferenciára szánt előadás elkészítése. Néha egy-egy kurzust vagy tanórát is tartok az alapképzéses vagy mesterképzéses hallgatóknak.

Bálint a Mecsekben dolgozik
Bálint a Mecsekben dolgozik

-És mi a helyzet a terepmunkával?

-Azt élvezem a legjobban, még akkor is, ha néha ez azzal jár, hogy az derékig kell gázolnom egy jó bűzös holtágban, miközben milliónyi szúnyog és bögöly próbálja kiszívni az összes véremet mikor épp kotróhálózok, vízparamétereket olvasok le, vagy épp szitakötőlárvákat keresek. Viszont ilyenkor el tudok jutni olyan helyekre, amik a legtöbb ember számára elérhetetlenek, és szinte egytől egyig gyönyörűek.

A ritka mecseki szitakötő
A ritka mecseki szitakötő

-Milyen kutatási eredményedre vagy a legbüszkébb és miért?

-Jó pár hazai és nemzetközi konferenciára is eljutottam már, ahol sikerült bemutatnom a tanszéken végzett kutatások eredményeit. Ezen kívül sikerült három hónapot eltöltenem Csehországban a brnoi Masaryk egyetemen, ahol a cseh kollégák szintén a kiszáradásokkal foglalkoznak. Itt nagyon sok új és hasznos tudásra tettem szert.

A fiatal kutató a mecseki patak vizét vizsgálja
A fiatal kutató a mecseki patak vizét vizsgálja 

-Mik a terveid a jövőre nézve szakmai téren?

-Szeretném minél előbb megszerezni a PhD fokozatot, és reményeim szerint az akadémiai pályán tudok majd maradni.