Január 27-én hagyományosan a Holokauszt áldozataira emlékezünk. Nincs olyan szeglete az országnak, ahonnan ne hurcoltak volna el zsidókat a haláltáborokba 1944 tavaszán, mikor már közelgett a Harmadik Birodalom összeomlása. Pécsen mintegy ötezer főt tömtek vagonokba és hurcoltak el, közülük kevesebb mint háromszázan tértek haza. Döbbenetes veszteség.

hirdetés

A történelemkönyvekből már jól tudjuk, a vég kezdete 1944. március 19-e volt, mikor a Wermacht és az SS több irányból érkezve megszállta Magyarországot. Pécsre a déli határ felől érkeztek, az Izraelita Hitközséget azonnal feloszlatták és Zsidó Tanácsot állíttattak fel a parancsok végrehajtatására. Később közülük is számos főt munkatáborokba hurcoltak.

Elkezdődtek a tisztogatások: tömeges letartóztatások, vagyonelkobzások, gazdag zsidók foglyul ejtése. Ez utóbbiak rövid ideig tartózkodtak Pécsen, aztán az osztrák mauthauseni munkatáborba kerültek. Az ottani adatok alapján április 25-én ötvennégy, május 11-én huszonegy fő érkezett meg főként Pécsről és Szekszárdról – ez volt a kezdet.

Március végén törvénybe iktatták a zsidók helyzetét ellehetetlenítő, kifosztásukat célzó rendeleteket, pár hétre rá megkezdődött a gettósítás Pécsett. Az országban több polgármester is lemondott, mert nem tudta volna megtenni ezt a könyörtelen lépést. Pécsett azonban nem mondott le, végrehajtotta a nácik által megkövetelt intézkedést. Ez a lépése később sokat változtatott az egyébként minden tekintetben kiváló, emberileg, morálisan és szakmailag is kiemelkedő Esztergár Lajos megítélésén.

Zsúfolt vagonokban utaztak

A pécsi gettó kialakításának helyére több javaslat is érkezett. A Zsidó Tanács a Munkácsy-Perczel-Fürdő-Felsőmalom utcák által körülhatárolt területre gondolt, ám a városvezetés ezt elutasította. Végül a Bánffy Dezső, Ispitaalja, Vas Gereben utcák által közrefogott területre terelték a zsidókat.

Május 8-a és 15-e között zajlott le a gettósítás. Mintegy 3400 ember költözött a hatóságok által kijelölt területekre.

Nem sokkal később kerítést is vontak a gettó köré. Belül a közvilágítás nem működött, közös konyhán ettek, a Zsidó Tanács tagjainak kivételével senki sem hagyhatta el a területet.

Németh László rendőrfogalmazó irányította a gettó életét, mentalitását jellemzi, hogy fontos kérdésnek tekintette a „házasélet rendezését”, amire külön szobát, vagy esetleg bokrokat jelölt volna ki.

Romantikus történet Wiesenberg Klárának, Martyn Ferenc képzőművész jegyesének szökése a gettóból. Kalandos bujkálása végén visszatoloncolták Pécsre, később pedig sikerült túlélnie a deportálást és a munkatáborokat is.

Június közepén vált bizonyossá, hogy a gettósított magyar zsidókat deportálják. Június 28-29-én az összes zsidót átterelték a volt Lakits-laktanya területére. Minden vagyontárgyukat elvették, az átvizsgálásban segédkező városi tisztek még prémiumot is kaptak ezért.

2600-2800 fő került át a gettóból a Lakits-laktanya területére. Egy napra rá megérkeztek a Mohácsról idehurcoltak is, mintegy 1100 fő. Később még ennyien jöttek a környező vidékekről. Július első napjaira körülbelül ötezer zsidó tengődött szinte elviselhetetlen körülmények között.

Szalmán aludtak, tisztálkodni alig lehetett. Sok helyen trágyás volt a talaj, szaporodtak a kórokozók. Lovardában és lóistállóban laktak az emberek. A hiányos táplálkozásról már nem is szólva.

Többen öngyilkosok lettek.

Holokauszt-emlékmű a pécsi főpályaudvaron

Borzasztó öt nap telt el, mikor július 4-én vagonokba kezdték terelni a pécsi zsidóságot. A Mártírok útjának neve árulkodik ma az útvonalról, ami mentén haladtak. A kórházi betegek, az elmeosztályon fekvők szintén velük mentek. Indult a járat Auschwitz felé, az Adony-Pusztaszabolcs-Hatvan-Miskolc-Kassa útvonalon.

A Pécsről elhurcoltak számáról csak becslések vannak. Körülbelül ötezren lehettek. A Pécs körüliek mintegy 2300-an, a pécsiek 2700-an.

Imrédy Béla – akit Pécs díszpolgárának is megválasztottak – tárca nélküli közgazdasági miniszter szerint:

A zsidókérdés megoldása Magyarország testén a leghatalmasabb operáció volt, amelyet évtizedek óta végrehajtottak. Egy ilyen operáció nem történhet egész szárazon, néha vér is folyik. Egész természetes, hogy a vér szót nem kell szó szerint venni. Ezen a helyen is leszögezem, hogy egyetlenegy megölt zsidó vére sem tapad magyar ember kezéhez.
Pécsi újsághír a gettó kiürítéséről (forrás: pecsizsidosag)

A következő hónapokban Pécsett rendbe tették a volt gettó területét, a hátrahagyott vagyontárgyakat szétosztogatták.

Októberben megjelentek a nyilasok, névsort készítettek a „megbízhatatlanokról”, letartóztatták és elhurcolták őket, többek között Esztergár Lajost is.

Ő csöbörből vödörbe esett: a szovjetek is ugyanígy bántak vele, háborús bűnök miatt vonták felelősségre – bár később végül felmentették minden vád alól.

November 29-én érkeztek meg a szovjet csapatok Pécsre. December elején ismét megalakulhatott a Pécsi Zsidók Tanácsa. 1945 elején próbálták elérni a polgármesternél, hogy intézkedjen az elhurcoltak hazatérésének elősegítésében. Februárban már kezdtek hazatérni a túlélők, és szépen lassan konszolidálódott a helyzet. Ősszel elindult a közösségi hitoktatás. Áprilisig összesen 267 fő tért vissza a deportáltak közül.

Forrás: Vörös István Károly: A pécsi zsidók tragédiája 1944-ben

hirdetés

Hirdetés