Tömeggyilkosság: pécsieket mészároltak le a város főterén

A magyar történelem legtragikusabb háborús vesztesége volt a 491 éve történt mohácsi vész. A szomorú kimenetelű csatában pécsiek is részt vettek, és amit az összecsapás után a törökök a várossal és lakóival műveltek, az végtelenül szörnyű.

hirdetés

Immáron 491 éve annak, hogy 1526. augusztus 29-én Magyarország elszenvedte történetének legtragikusabb, legsúlyosabb vereségét. A mohácsi csatában a Magyar Királyság 24 ezer fős serege nézett szembe az Oszmán Birodalom 60 ezer katonájával.

Than Mór: A mohácsi csata

Pécs is segítette a magyar sereget

Pécsnek nagy szerepe volt a szomorú kimenetelű csata előzményei során is. Augusztus 24-én ugyanis, mikor II. Lajos Mohácsra érkezett, Móré Fülöp pécsi püspök Mohács melletti kastélyában szállt meg, ahol haditanácsot tartottak. A pécsi püspök szállásán jelentette be a király, hogy addig nem ütköznek meg a törökökkel, amíg nem érkeznek megsegítésükre a cseh, erdélyi, horvát, német hadak.

Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása

Tomori Pál – aki Szapolyai Györggyel együtt vezette a magyar sereget – itt és ekkor felelte erre azt II. Lajosnak, hogy a várakozás helyett inkább támadják meg az oszmánokat. Ezt a merész véleményt arra alapozta, hogy tudomása szerint a törökök ugyan többen vannak, de nagy részük fegyvertelen és képzetlen katona. Az egyre erősebben fenyegető török támadás okán döntöttek a csatába vonulásról, noha a várt erősítés még nagyon messze volt, csak Batthyány Ferenc horvát bán csapata volt viszonylag közel, Pécs mellett.

Orlai Petrich Soma: Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat

Augusztus 27-én érkezett meg a magyarok megsegítésére Batthyány mellett Szerecsen János kétezer fős gyalogosserege, akiket többnyire a kitűnő íjásznak tartott Dráva-menti lakosokból, saját katonáiból, és nem utolsósorban pécsiekből verbuvált. Ekkor vonult be Mohácsra többek között Móré Fülöp pécsi püspök 400 fős csapata is.

Mohács után elesett Pécs is

A vesztett csatában a 24 ezres magyar haderőnek a háromnegyede veszett oda, köztük zászlósok, főpapok, nemesek, az esztergomi érsek, Móré Fülöp pécsi püspök (akinek holttestét a csata után saját borbélya fosztotta ki), és II. Lajos király. II. Lajos halálával összeomlott a középkori magyar állam, hiszen nem volt utódja, akivel Szulejmán tárgyalhatott volna. Akadt viszont két trónja felett hadakozó jelölt is – Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai –, akik évtizedekig küzdöttek az uralomért, miközben a három részre szakadó országot szétverték a 150 évre Magyarországra “költöző” törökök.

Óriási túlerőben voltak a törökök (Johann Schreire: A mohácsi csata)

A csata utáni napon az oszmán sereg elsőként Pécsre vonult. A védtelenül maradt város (a csatában elestek a Pécset védő katonák) vezetői behódoltak nekik, átadták a sereget vezető pasának a város kulcsát, és kegyelmet kértek a pécsiek számára. Ugyan a pasa megígérte, hogy nem esik a városiaknak bántódása, azonban a megszállásuk harmadik napján a török katonák fogták a pécsieket, összeterelték a gyerekeket, nőket és férfiakat a főtérre, majd pedig irgalom nélkül lemészárolták őket.

A könyörtelen tömeggyilkosság után Pécs több épületét felgyújtották. Csak azok élték túl a pusztítást, akik időben be tudtak menekülni a pécsi várba, amit a törökök nem tudtak elfoglalni. A Pécsről menekülő egyházi tisztségviselők sem jártak jól, őket a magyarok megsegítésére érkező Batthyány Ferenc és megmaradt emberei rabolták ki.

Forrás: mohacsi-csata.hu, Rubicon

hirdetés