Trombita, harsona, tuba, mellophone, szaxofon, némi dob, kilenc életvidám fiatal, jól csengő zenék átiratai és egy utca. Nem is kell más egy jó kis fiesztához, hiszen a hallgatóság jön magától is. A két éve alakult pécsi Band Of StreetS pillanatok alatt képes jókedvre deríteni bárkit, amit az is jól mutat, hogy az együttes a Veszprémi Utcazene Fesztivál közönségdíjasa lett, röviddel ezután pedig a hasonló Zalakarosi Utcafesztivál rendezvény szakmai díját is bezsebelte. Fűzy Mátéval, az együttes alapítójával beszélgettünk.
– Mi a titkotok?
– Talán az, hogy nagy ívben elkerüljük a színpadokat. A közönséggel együtt, közöttük játszunk vidám, közismert dallamokat, filmzenéket, mai slágereket. Emellett hangsúlyt helyezünk a showra is, hiszen próbáljuk a zene mellett egyéb, vicces elemekkel, megafonos biztatásainkkal is megfelelő hangulatba hozni a közönséget.
– Hogyan fogadnak benneteket, ha megjelentek rendezvényeken vagy éppen csak leálltok kalapozni egy-egy városban?
– Az a célunk, hogy bemutassuk és megszerettessük az emberekkel az amerikai stílusú rezes utcazenélést. Magyarországon egyelőre mi vagyunk egyedül ebben a műfajban, ezért ahol első alkalommal zenélünk, kell egy 10-20 perc, hogy elkapja a fonalat a közönség. Később a közöttünk lévő kezdeti 10-15 métere távolság is erősen csökken, majd a fellépések közepére, végére már igazi utcabáli hangulat alakul ki körülöttünk.
– Szinte mind profi zenekari zenésznek tanultatok a főiskolán. A komolyzenei vonalról milyen volt a fogadtatás?
– Kicsit féltem tőle, hogy a zenekari zenészek, vezetők majd fenntartásokkal kezelik előadásainkat, de szerencsére ez nem igazolódott be. Óriási öröm volt számomra, hogy például a veszprémi siker után a Pannon Filharmonikusok hivatalos Facebook-oldalán is kis közleményben gratuláltak nekünk. Bár nem ezért tesszük, amit teszünk, ez is erőt ad a folytatáshoz.
– Honnan jött egyáltalán az ötlet, hogy ennek az itthon abszolút hagyományok nélküli műfaj meghonosítására tegyetek kísérletet?
– A kétezres évek elején volt szerencsém eljutni az Egyesült Államokba, ahol a hasonló típusú együttesek gyakori vendégek az utcákon; ott ez népzenének számít. Itthon barátaimmal jutott eszünkbe, hogy össze kellene állnunk nekünk is. Persze tudtuk, hogy óriási munka kell hozzá: át kell hangszerelni azokat a zeneszámokat, amelyeket előadunk, rengeteget kell próbálni a megfelelő összhangért. Bár akkor arra nem gondoltunk rá, hogy majd tűző napon, forró aszfalton, félájultan is meg kell állnunk a helyünket az utcazenélés közben, de végül 2011-ben elindultunk.
– Kik alkotják a bandát?
– Természetesen nem ebből élünk, munkánk mellett hódolunk szenvedélyünknek. Vannak közöttünk profi zenészek, zenész-tanár emberek, zenetanárok, de még egy földrajz szakos hallgató is az együttes része. Most kezd kialakulni a véglegesnek szánt keret, hiszen korábban sokat formálódott az együttes. Óriási áldozatot követel ugyanis a tagoktól, hogy az egész napos munka után – pláne család mellett – eljöjjenek próbálni, fellépésekre utazzanak.
– Hogyan válogatjátok össze, merre léptek fel?
– Sokan láttak, hallottak már bennünket, ezért a leggyakrabban már úgy hívnak bennünket. Fesztiválokra, utcabálokra, céges rendezvényekre, esküvőkre utazunk sokszor, de – ahogy legutóbb Pécsen is szerepeltünk – előfordul, hogy ad hoc jelleggel vonulunk ki az utcára. Egyelőre csak itthon játszottunk, de reményeink szerint hamarosan külföldre is eljutunk.
– Merre mennétek?
– A Zalakarosi Utcafesztivál szervezője kapcsolatban áll Európa legnagyobb utcazene fesztiváljának, a Ferrara Buskers gazdáival is. Abban reménykedünk, hogy jövőre talán eljuthatunk Olaszországba az ottani nagy bulira is. Meglátjuk…
A srácok legközelebb szeptember 21-én, az Örökség Fesztiválon zenélnek!
[frame]
Ők a Band Of Streets!
Barkóczi László – Harsona – 35 éves, nős, 1 gyermeke van
Dömény Balázs – Bass Drum – 21 éves, nőtlen
Dömösi Tamás – Alt Saxophone – 39 éves, nőtlen
Fűzy Máté – Mellophone – 30 éves, nős, 1 gyermeke van
Matics Zoltán – Tuba – 31 éves, nőtlen
Szőnyi Gábor – Trombita – 27 éves, nőtlen
Rózsafi Gergely – Snare Drum – 31 éves, nőtlen
Solymosi Péter – Trombita – 35 éves, nős, 2 gyermeke van
Tari Gergely – Tenor Saxophone – 27 éves, nőtlen
[/frame]
Fotók: Bejczi András, Németh Krisztina
