Weöres szelleme a POSZT-on

Weöres Sándor Pécsről írt Babitsnak

Irodalmi séta, színházi kiállítás, zenés és táncos produkció egyaránt tiszteleg költészetünk egyéni hangú poétája, a száz esztendeje született Weöres Sándor életműve előtt a június 6-15. között zajló XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón.

hirdetés

Weöres Sándor ezernyi szállal kötődik Pécshez. Itt élt 1933-1943 között, ide járt egyetemre, első öt verseskötete e városban látott napvilágot, itt lehetett a Sorsunk című irodalmi folyóirat szerkesztője, s 1943-ban az ő vezetésével nyitotta meg kapuit az egykori Megyei Könyvtár, melynek falán tíz évvel ezelőtt gránittáblát helyeztek el a költő-műfordító tiszteletére.

Pécs megőrizte jó emlékezetében Weöres Sándor alakját. Aki a Bóbita Bábszínházba megy, már a teátrum nevével is az ő egyik versét idézi, s ritka az olyan Szélkiáltó-koncert, melyen ne csendülne föl a pécsi muzsikusok előadásában általuk megzenésített Weöres Sándor-vers. Az elmúlt évadokban három teátrum is repertoárjára vette egy-egy művét: a Bóbitában a Bolond Istókot mutatták be, a Janus Egyetemi Színház a Holdbéli csónakossal nyitotta meg új játszóhelyét a Zsolnay-negyedben, a Pécsi Nemzeti Színház pedig A kétfejű fenevadat tűzte műsorára.

Idén a Pécsi Országos Színházi Találkozó is kiemelt figyelmet szentel a költőnek, a centenáriumi év okán.

A PNSZ nagyszínházi előcsarnokában fotók, színlapok, jelmezek és bábfigurák idézik Weöres színpadi műveinek hazai bemutatóit. A kiállítás június 7-én 19 órakor nyílik, s az ünnepségen jelen lesz a POSZT díszvendége, Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, aki jelenleg is játssza Jégapó szerepét a Nemzeti Színház Holdbeli csónakos előadásában, valamint Bertók László Babérkoszorús költő, aki Weöres pécsi kötődéséről beszél a jelenlévőknek.

A poéta mindig is úgy emlegette Pécset, mint költővé, irodalmárrá válásának meghatározó közegét. (Az már a sors különös fintora, hogy a cenzúra packázásai miatt éppen a pécsi színház felkérésére írt darab, A kétfejű fenevad után hagyott fel a drámaírással.) A fesztiválon most lehetőségünk adódik, hogy Weöres életének hiteles tanúi révén a művekhez kötődő emlékhelyekre látogassunk el. Az irodalmi barangolás a Tettye utca és Kálvária utca sarkáról indul, s Weöres Sándor Tettye utcai lakóhelyétől elvezet Flórián téri kedvenc kiskocsmáján, valamint a Pécsi Nemzeti Színházon keresztül egyebek mellett a Corso kávéházig, ahol a Sorsunk folyóirat törzsasztala volt. Mindezen helyszínekre a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tánc-, dráma- és zenetagozatos diákjai is elkísérik az érdeklődőket, sőt, jeles irodalmárok is csatlakoznak a társasághoz, hogy megosszák velünk Weöressel kapcsolatos személyes élményeiket.

Hasonlóan tartalmas időtöltést ígér Pécsi múzsa címmel az a mintegy két és fél órás, tematikus emlékséta, amely június 9-én és 14-én délután négytől a városhoz kötődő fontos írók, költők nevezetes helyeit járja végig Janus Pannoniustól és Evlia Cselebitől kezdve Babits Mihályon, Weöres Sándoron, Csorba Győzőn át Bertók Lászlóig és Parti Nagy Lajosig. A szerzők műveiből színészek adnak elő, az irodalmi kalauz szerepét pedig Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője vállalja.
Akár e kellemes séta után is jólesik muzsikával vegyíteni a költészetet, 14-én 18 órától ugyanis a Sétatéren a Szélkiáltó együttes előadásában hallhatjuk az általuk megzenésített Weöres-verseket, köztük a Paprikajancsi szerenádját.

Az összművészeti élményhez már csupán a tánc hiányzik – de csak aznap este kilencig. Akkor ugyanis Jazz / Bolero címmel a Kontúr Fizikai Táncszínház lepi meg közönségét egy igazi csemegével, melyben Weöres Sándor Bolero című költeménye a zenével egyesülve szítja a szenvedélyt.

S hogy a fiatalság se maradjon ki a költők előtti tisztelgésből, június 15-én 18.30-tól a Belvárosi Könyvtárban és környékén Flaszter in Fünfkirchen címmel a Babits Gimnázium irodalmi pódiumosai mondanak Babits-verseket, 19.30-tól pedig Dögös Weöres címmel Kovács Dorina és Kőszegi Gábor tolmácsolásában hallhatjuk Weöres Sándor műveinek zenés feldolgozásait.