Miniatűr lények a pécsi állatkert új sztárjai

Mikroszkóp alatt láthatók csak az új jövevények

Olyan apró lények érkeztek a pécsi állatkertbe, amiket szabad szemmel nem is lehet látni. Mégis, ezek az egysejtűek, férgek, rákok és algák sokkal látványosabbak és hasznosabbak, mint hinnénk!

hirdetés

Nagyon különleges kicsi állatok érkeztek a pécsi állatkertbe, a hangsúly pedig a kicsin van, hiszen a mecseki zoo új jövevényeit szabad szemmel alig lehet látni. Pár milliméteres rákok, algák, férgek ezek, melyek némelyike még világít is a sötétben! A nagyítóüveg alatt és speciális tartályokban megszemlélhető – pár hét múlva kikelő – apró teremtményeket március 25-én mutatták be az állatkertben, ahol a Tettye Forrásház Zrt. a Víz Világnapja alkalmából szervezett hétvégi családi programja zajlott. A Víz Világnapjának pedig több köze van ezekhez a nagyon kicsi élőlényekhez, mint hinnénk!

Példaértékű a városi cégek összefogása
Decsi István, Siptár Dávid, Sándor Zsolt: Példaértékű a városi cégek összefogása

Az új attrakciót bemutató eseményen Decsi István, Pécs alpolgármestere elmondta, hogy külön öröm az, hogy két városi cég, a Tettye Forrásház Zrt. és a Pécsi Állatkert összefogásának eredményeként gyarapodott a városi zoo egy újabb turistacsalogató látványossággal.

-Ennek az alkalomnak különleges apropója az 1992 óta minden évben megünnepelt Víz Világnapja. Ekkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen fontos is az a mindannyiunk számára alapszolgáltatásként felfogott vízközmű-rendszer, melynek köszönhetően többek között ivóvízhez jutunk – fejtette ki a városvezető.

Mikroszkóp alatt láthatók csak az új jövevények
Mikroszkóp alatt láthatók csak az új jövevények

Az alpolgármester ezután kiemelte, hogy ez az a kapcsolódási pont, mely az állatkert új lakóit nem csak a zoo-val, hanem a városi vízszolgáltató munkájával is összeköti. A vízszolgáltatáshoz ugyanis – folytatta – nem csak emberekre és gépekre van szükség, hanem az állatkertben láthatóhoz hasonló mikroszkopikus élőlényekre is, melyek fontos szerepet játszanak a vizek megtisztításában.

Egy képernyőn láthatjuk, hogy mozognak a sórákok
Egy képernyőn láthatjuk, hogy mozognak a nagyító alatt a pécsi sórákok

Siptár Dávid, a Pécsi Állatkert igazgatója kifejtette, hogy a Tettye Forrásház Zrt. és az állatkert sikeres összefogása jól példázza azt, hogy a városi cégek munkája túl tud mutatni saját alapfeladataikon.

-Az állatkertnek nem csak az a célja, hogy állatokat mutasson be, hanem az is, hogy formálja az idelátogató szülők és gyermekeik szemléletét. Erre az elvre építettük fel az oktatási programunkat, a zoopedagógiai foglalkozásainkat, és mindennek most már szerves része lesz a most bemutatott mikrovilág is – mondta a zoo igazgatója.

A gyerekek oktatása és szemléletük formálása a cél
A gyerekek oktatása és szemléletük formálása a cél

Sándor Zsolt, a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az idei víz világnapi rendezvények középpontjában a használt víz, egészen pontosan a szennyvíz energiaforrásként való felhasználása állt. Ehhez a témához jól kapcsolódnak az állatkert új lakói is, hiszen évmilliókkal ezelőtt ilyen mikroorganizmusok alakították ki a Földön az élhető környezetet, tisztították meg a levegőt és vizeket a mérgező anyagoktól.

Decsi István és az apró élőlények tartályai
Decsi István és az apró élőlények tartályai

Hasonlóképp jár el a pécsi vízszolgáltató is – folytatta – hiszen a városban és környékén naponta keletkező több tízezer köbméternyi szennyvízből Pécsett tiszta vizet, áramot és hőenergiát, valamint tápanyagban gazdag komposztot hoznak létre.

-A használt vízből tehát új élet, új energia fakad, újra alakul a természetes és élhető közeg. Az állatkert új, szórakoztató és oktatást is szolgáló látványossága pedig ezt a folyamatot is remekül be képes mutatni – zárta beszédét a vezérigazgató.

Bemutatkoznak az állatkert legapróbb lényei

De nézzük pontosan, mik is ezek a körömhegynyi lények, amik tovább gyarapítják a már amúgy is méretes pécsi állatseregletet! A parányi, sós állóvizekben élő sórákok mindössze 8-10 milliméteresre nőnek meg. Ezek a miniatűr ízeltlábúak a lábaikon található tüskék segítségével fogyasztják kedvenc eledelüket, a zöld algát. Első ránézésre nem hinnénk el, de a sórákok nagyon belevaló túlélők. Ha ugyanis nem megfelelőek a körülmények petéiket egy ellenálló burokkal veszik körül, ami megvédi őket a kiszáradástól, így pedig akár hosszú évek után is életképesek tudnak maradni.

A Nannochloropsis algák (Forrás: Subitec.com)
A Nannochloropsis algák (Forrás: Subitec.com)

A nehezen kimondható nevű Nannochloropsis algák csoportjába összesen 6 faj tartozik, amelyeket ráadásul nehéz megkülönböztetni egymástól, ez csak laboratóriumi vizsgálatok segítségével lehetséges. Ezek a többnyire tengerben élő, mozgásképtelen algák borzasztóan kicsik, mindössze 2 mikrométeresek, és ha mikroszkóp alatt figyeljük őket, apró gömböknek tűnnek.

Íme, egy kerekesféreg (Forrás: Network.hu)
Íme, egy kerekesféreg (Forrás: Network.hu)

A kerekesférgek a legkisebb többsejtű élőlények a világon, méretük 100-500 mikrométer közé tehető. Nevük kifejezetten találó, azt a fejükön található úgynevezett kerékszervről kapták, melynek segítségével lavíroznak a sós vizekben és persze ezt használják a táplálkozás során is. Ezek a mikroszkopikus állatok a náluk is kisebb baktériumokat és apró egysejtűeket fogyasztják előszeretettel, amivel hozzájárulnak a vizek természetes tisztulásához

Egy pár dinoflagelláta
Egy pár dinoflagelláta

A nyelvtörős nevű dinoflagelláták, más néven páncélos ostorosok is csak mikroszkóp alatt láthatók. Ott viszont kivehető a mozgásra használt ostoruk, és a kemény és ellenálló sejtfaluk, ami miatt a beszédes páncélos jelzővel illetik őket. Ezek az egysejtű lények alkotják a tengeri planktonokat, de legérdekesebb tulajdonságuk az, hogy mozgatás vagy rázkódás hatására világítanak! Persze nem csak kellemes hangulatfényt adnak, speciális tulajdonságuk a védekezést szolgálja: a fény hozzájuk vonzza azokat a ragadozókat, akik azokat a rákokat eszik meg, amik a dinoflagellátákra veszélyesek.