Ítéletet hirdettek első fokon a Zsolnay Shop profitjának “kiszervezése” ügyében, amit a fideszes önkormányzati időszakot érintő átvilágítás során tártak fel.
Összeszedtük az előzményeket az átvilágítást és következményeit dokumentáló oldal alapján:
- A ZSÖK Nkft. és egy pécsi vállalkozás 2018-ban együttműködési megállapodást kötött. Ennek tárgya a ZSÖK által a Zsolnay Kulturális Negyedben üzemeltetett Zsolnay Shop „szakmai felügyelete” volt. A felek a határozatlan időtartamú szerződésben örökre kizárták a felmondás lehetőségét.
- A szakmai felügyelet fejében az együttműködő cég hozzájutott a ZSÖK részére a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. által kifizetett bizományosi díj 94 %-ához. Eközben a ZSÖK viselte a boltban dolgozó három alkalmazott összes bérét és bérköltségét.
- A boltban nem csak Zsolnay termékeket árultak, hanem az együttműködő partner ékszereit is. Ebben a tevékenységben is közreműködtek időszakonként a ZSÖK által fizetett munkavállalók. A bolt önkormányzatnak fizetett haszonbérleti díját, továbbá a bolt működése során felmerülő összes rezsiköltségét, valamint a bolttal kapcsolatos összes, 5,7 millió forint összegű közvetlen reklámköltséget is a ZSÖK állta.
- A szakmai felügyelet abban nyilvánult meg, hogy az együttműködő cég ügyvezetője a nyitvatartási időben a boltban tartózkodott.
- 2019-ben közel 12 millió forint szakmai felügyeleti díjat fizetett ki a ZSÖK a partner részére, amit 16 millió forint üzemi költség is terhelt.
- A szerződést a ZSÖK új ügyvezetése, mivel a felmondás kizárása jogellenes volt, felmondással megszüntette.
- Az átvilágítók szerint az okozott kár nettó 13,8 millió forint.
A feljelentést gyanúsítás, majd ügyészségi vádemelés, és büntetőper követte, ami a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön első fokon lezárult. A vád gazdasági csalás volt.
Az elsőrendű vádlott a ZSÖK egykori gazdasági vezetője, a másodrendű pedig az említett vállalkozás tulajdonosa volt. Előbbit 1 év 10 hónap, utóbbit 1 év 6 hónap börtönre ítélte a bíróság, mindkettőjük büntetését három évre felfüggesztették. A vádlottak felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. Az ügyészség eredetileg letöltendő börtönt kért a vádlottakra, ezért három nap gondolkodási időt kértek a fellebbezés kapcsán.
Jelentős fordulat volt, hogy a bíróság megváltoztatta a bűncselekmény minősítését, és gazdasági csalás helyett hűtlen kezelésben (és ehhez kapcsolódóan magánokirat-hamisításban) mondta ki bűnösnek a volt gazdasági vezetőt. A határozat szerint a másodrendű vádlott ebben bűnsegédként működött közre. Érdekesség: az átvilágítók is hűtlen kezelés gyanúját állapították meg, de az ügyészség a büntetőeljárás során a gazdasági csalás tényállását emelte be az ügybe.
A bíróság végül 13,8 helyett 9,3 millió forintos elkövetési értéket állapított meg.
Az ügyész csütörtöki perbeszédében hangsúlyozta, a gazdasági vezető és a vállalkozó úgy kötöttek szerződést, hogy tudták, tényleges teljesítés nem lesz, ami gazdasági csalás, színlelt szerződés. Álláspontja szerint nem volt szükség erre a tevékenységre, és irreálisan magas volt az ellenszolgáltatás mértéke, tényleges teljesítés pedig nem történt, ezért minden egyes számla, ami ezt igazolja, valótlan tartalmú. A ZSÖk gazdasági érdekét a gazdasági vezető az ügyészség szerint nem képviselte, úgy volt felépítve a konstrukció, hogy a kis cég mindenképpen megkapja a pénzt.
“A saját eredményem 94 százalékát miért adnám oda egy közbeékelt partnernek. A ZSÖk érdeke azt lett volna, hog amíg a bolt az elvárt profitot nem hozza, nem kap semmit, ehhez képest előre kifizették nekik a pénzt” – mondta az ügyész. Szerinte fordítva ültek a lovon, a szerződés előkészítésének körülményei is arra utalnak, hogy előbb meghatározták mennyit fognak fizetni, aztán kitalálták, mire.
A vádlottak ügyvédei szerint ugyanakkor minden törvényesen és tisztességesen zajlott. A gazdasági vezető a ZSÖK érdekeinek figyelembevételével kötött egy, a cég szempontjából kifejezetten előnyös szerződést, a vállalkozó pedig megdolgozott a pénzéért, számos fontos tevékenységet végzett, azaz nem történt gazdasági csalás, nem volt színlelt a szerződés. A védők érvelésének egyik sarokpontja volt egy polgári per, ami a ZSÖK és a szóban forgó vállalkozás között zajlott, és amiben végül a vállalkozás javára döntött a bíróság.
