Részletek a legújabb Pécs Története kötetből: Török legendák Pécsett

Idrísz baba türbéje belülről

Egy fontos, hiánypótló kötet jelenik meg december 15-én Pécs történetéről, mely a várost a török hódoltság idején mutatja be. A nyolckötetesre tervezett Pécs monográfia harmadik részében, a Pécs Története III. – A hódoltság korában (1543–1686) című kötetben megtudhatják, mi lett a jelentős középkori város sorsa 1543 után: virágkort vagy pusztulást hozott Pécsre a török uralom. A könyvből 5 részletet mutatunk be a PécsMa.hu-n, negyedik cikkünkben a pécsi török legendákról olvashatnak részleteket.

Idrísz baba

Idrísz baba életéről két legenda maradt fenn, az egyiket néhány évtizeddel a halála után Ibrahim Pecseví, a másikat pedig 60–70 évvel később Evlia cselebi jegyezte le. Az a tény, hogy Idrísz sírja fölé kápolnát, türbét emeltek, azt jelzi, hogy a közösség komoly jelentőséget tulajdonított a szentnek – s ugyanerre vall a legenda szívós fennmaradása is. A történet mögött valós esemény, az 1592. évi petrinjai csata áll. […]

Az Evlia által megadott dátum szépen kirajzol egy mitikus idősíkot: a csatára az 1000. év muharrem hó 1-jén, azaz a muszlim időszámítás 1000. évének legelső napján került volna sor. Az utazó a szent pécsi jelenlétét viszont az asúrei ételosztáshoz köti, ami a bektasi közösségek talán legszentebb ünnepe volt, s amire muharrem hónap 10-én került sor: ezen a napon ölték meg ugyanis Ali fi át, egyúttal Mohamed unokáját, Hüszejnt. A bektasik muharrem hónapban tartották a böjtjüket is, ennek a végén főzték a nevezetes asúrei ételt. Evlia tehát egyfelől egy karakterisztikus évszámhoz, másrészt egy nevezetes ünnephez köti az eseményeket.

Evlia történetében az adja a feszültséget, hogy a petrinjai csatamezőn ténykedő Idrísz baba aligha érhetett haza Pécsre tíz nap alatt, hacsak nem bírt csodás képességekkel. Márpedig a bektasi szenteknél nem ritka az ilyesmi, volt, aki szarvassá változott, volt, aki madárrá, mások pedig a gyors helyváltoztatás képességével bírtak. Jegyeztek fel efféle történetet a budai Gül babáról is. Valószínűleg Idrísznek is ilyesfélét tulajdonítottak, mivel a csatamezőről eltűnt. (Azaz nem egy másik csodát, a két helyen való egyszerre tartózkodást valósította meg.)

A petrinjai csata 1592-ben

Ibrahim Pecseví jóval realisztikusabb elbeszélése is tartalmaz csodás elemet, mégpedig a jövőbe látás képességét. Nála a dervis mindössze egy üzenetet küld a csatát vezető Telli Haszan boszniai pasának, amelyben a teendőkre és a veszélyekre figyelmezteti, joggal: a pasa a következő évben a keresztények elleni harcban esett el.

Platón sírja

A helyi muszlim legendák szerint Platón (Efl átún) megunván Athén nyűgeit, öregségére remeteéletre adta a fejét, s erre leginkább a Kárpát-medencét találta alkalmasnak. Esztergom mellett telepedett le, ahol egyszer maga Nagy Sándor (Iszkender) is felkereste egy pannóniai hadjárat keretében. A hódító kegyeivel tüntette ki az öreg bölcset, többek között iskolákat építtetett neki. Platón azután Pécsett élt, a várost eredendően ő építtette ki, nevezetes főiskolát hozott létre, s itt érte a halál is.


A kötetet december 16-án 16 órakor mutatják be egy online esemény keretében, melyre regisztrálni ide kattintva tudunk.

Az egyébként december 15-én megjelenő harmadik kötetet most kedvezményesen rendelhetjük elő: ha december 24-ig vásárolnánk meg, az árból 25 százalék kedvezményt biztosít a Pécs Története Alapítvány.

Bizonyára szép ajándék lenne a fa alá mindazoknak, akik érdeklődnek a történelem iránt és szívesen olvasnának Pécs történetéről.

(x)