Omlásveszély: pécsi geológusok vizsgálódnak

A júniusi esőzések óta nem találnak megoldást az omlásveszélyes löszfalak problémájára több, Tamási térségében fekvő településen; a községek vezetői arról számoltak be az MTI-nek, hogy a magánházak tulajdonosai nem kaphatnak vis maior támogatást a károk után.

Torma József, a tamási polgári védelmi kirendeltség vezetője elmondta: a rendkívüli esőzések után Nagyszékelyben, Ozorán, Szakályban omlottak magánházak udvarára a telkeket határoló löszfalak, és Simontornyán is találkoztak omlásveszéllyel; Ozorán és Nagyszékelyben geológus vizsgálta a falak állapotát.

Németh Györgyné, Ozora jegyzője arról tájékoztatott, hogy 8-10 lakóház udvarára omlott jelentős mennyiségű, esetenként 30 köbméternyi föld, egy épületet alatt a talaj, a Dózsa György utcát megtámasztó rézsű csúszott meg. Az érintett háztulajdonosok az önkormányzat segítségét kérik a föld elszállításához, de inkább azt tanácsolják, hogy ne nyúljanak az omlással érintett területhez.

Németh Györgyné kitért arra, hogy a magánházak tulajdonosai nem kaphatnak vis maior támogatást, arra ugyanis csak önkormányzati tulajdonban esett kár után lehet pályázni. “Megoldást nem tudunk adni, mindenkinek magának kell védekeznie” – mondta a jegyző. A simontornyai polgármesteri hivatal építésügyi előadója szerint szakvélemény nélkül még tanácsot sem mernek adni a löszfal megerősítéséhez.

Várkonyi Zoltán (Fidesz-KDNP), a 430 fős Nagyszékely polgármestere arról számolt be: a községben, ahol kétszáz lakóházának felét érintenek löszfalak, tizenöt épület udvarára omlott le nagy mennyiségű föld. Segítséget a nagyszékelyi önkormányzat sem tud adni a tulajdonosoknak – mondta Várkonyi Zoltán.

A Pécsi Bányakapitányság adatai szerint a Dél-Dunántúlon 250-260 települést érintenek omlásveszélyes löszfalak; Kraft János bányafelügyeleti geológus elmondta, Ozorán és Nagyszékelyben 8-10 méter magas, tömbökben omló partfalak jelentenek veszélyt a házakra. A bevágásokkal kialakított terepen a házfelújítások, új házak építése miatt a csapadékvízre érzékeny, erózióra hajlamos kőzettér el kezdett gyengülni. Minél több építmény van ezeken a helyeken, minél többet bontják meg az altalajt, annál több problémával fognak találkozni – mondta a szakember.