Elkészült az elszámoltatási kormánybiztos összefoglaló jelentése a MÁV háttérintézményeinek privatizációjáról és a vasúttársaság más jogügyleteiről. Budai Gyula 15 ügyben vélelmez visszásságot, ami megállapítása szerint csaknem 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a MÁV-nak.
Az MTI-hez szombaton eljuttatott összefoglaló jelentés szerint a kormánybiztosi hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) közösen 21 vizsgálatot indított, amelyből kettő – a békéscsabai MÁV-csarnok építése, valamint a MÁV Informatika Zrt. jogügyletei – még nem fejeződött be, hat esetében azonban már a feljelentés is megszületett: ezek között van a MÁV Hajdú Kft. üzletrészének értékesítése, a gépészeti üzletág Istvántelekre telepítése, a békéscsabai körfűtőház hőtechnikai munkálatainak kivitelezése, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. átvilágítása, két szolnoki ingatlan értékesítése, valamint három vasútvonal villamosítása. A motorvonatbeszerzés, a budapesti, Andrássy úti ingatlanok értékesítése, valamint a Könyves Kálmán körúti ingatlanbérlés ügyében még további egyeztetések szükségesek, ám ezekkel kapcsolatosan is feljelentések várhatóak – jelezte Budai Gyula.
Az elszámoltatási kormánybiztos szerint bűncselekmény történhetett a PanTel Zrt. üzletrészének, valamint a MÁV Multiszolg Kft. üzletrészének értékesítésével összefüggésben is, ám elévülés miatt ezek esetében már indokolatlannak tartja feljelentést tenni.
Hat ügyben – a Resti Zrt. és a MÁV Cargo értékesítésével, az Eurometro Kft. részvényeinek eladásával, a MÁV Jegynyomda Kft. üzletrészének, valamint a Debreceni Járműjavító Kft. üzletrészének értékesítésével, továbbá a Carpathian Cargo s.r.o. üzletrészének eladásával kapcsolatban – nem állapítottak meg jogi következményeket – tájékoztatott.
Budai Gyula azt írta: az ellenőrzések 15 esetben állapítottak meg olyan lényeges, az egész ügylet gazdaságosságát, illetve célszerűségét is kétségbe vonó szabálytalanságokat, valamint hanyag, átgondolatlan és megalapozatlan vezetői döntéseket, amelyek összességében 14,7 milliárd forint vagyoni hátrányt jelentettek a MÁV-nak. Álláspontja szerint ennek az összegnek a jelentős részét büntető- vagy polgári eljárásban visszakövetelheti és vissza is szerezheti az államkassza.
Hozzátette azt is: hatmilliárd forint esetében a feltárt tények azt mutatták, hogy az ügyletben közreműködők, illetve döntési jogosultsággal rendelkezők a vagyoni hátrányt tudatosan intézték elő, ami megalapozza az érintettek büntetőjogi felelősségét.
Példaként említi a MÁV három vonalának villamosítása ügyében létrejött koncessziós ügyletet, amelyben – mint írta – a koncessziós társaságnak 4,4 milliárd forintot ellenszolgáltatás nélkül fizettek ki. „A megkötött szerződés alapján már annak aláírásakor egyértelmű volt a felek előtt, hogy a koncessziós partnernek tényleges tevékenységet nem kell ellátnia. A felek szándéka valójában egy beruházás megvalósítására, illetve azzal összefüggésben a vonatkozó jogszabályi előírások megkerülésére irányult” – fejtette ki.
Az ingatlanügyekre kitérve a kormánybiztos azt írta: úgy kezdődött meg az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló ingatlanok (Andrássy út 66., Teréz körút 62.) értékesítése, hogy az új székház ügyében nem született döntés, így a MÁV az ingatlanok visszabérlésére kényszerült. Összegzése szerint az ingatlanügylet miatt több mint hárommilliárd forintos többletköltség terhelte a MÁV-ot.
