2022-re befejeződik a Via Carpatia teljes magyar szakasza

2022-re befejeződik a Via Carpatia teljes magyar autópályaszakasza – közölte Áder János köztársasági elnök pénteken a lengyelországi Kielcében, a lengyel-magyar barátság napja alkalmából megtartott államfői találkozó utáni sajtóértekezleten.

Az Andrzej Duda lengyel elnökkel megtartott sajtóértekezleten Áder János elmondta: örömmel tájékoztatta lengyel kollégáját, hogy a Balti-tengertől az Égei-tengerig húzódó közlekedési folyosó, a Lengyelországon is áthaladó Via Carpatia tekintetében Magyarország „időarányosan jól áll”, nagy részét már megépítették, és 2022-re befejeződik.

A folyosónak az a szakasza, amely Magyarországra esik, akkor már autópályaként vagy kétszer kétsávos gyorsforgalmi útként lesz használható – jelentette be Áder János. A tárgyalás témáit ismertetve, Áder kiemelte mindkét ország jó gazdasági teljesítményét. A lengyel gazdaság helyzete kedvező hatással van a lengyel-magyar kapcsolatokra is – mondta az elnök, felidézve, hogy Lengyelország negyedik legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak.

A magyar közmédiának a két ország családpolitikájára vonatkozó kérdésére az államfő elmondta: „Hányszor halljuk, (…) hogy a lengyel és a magyar fiatalok százezrei külföldre mentek el dolgozni a jobb kereset reményében”. Rámutatott: ma a két ország gazdasági helyzetének köszönhetően jobbak a keresetek, mint korábban. Mindazonáltal „a brit vagy a német keresetekkel még mindig nehezen tudunk versenyezni” – ismerte be. Szociálpolitikai intézkedésekkel, családtámogatással, gyermekek után járó kedvezményekkel, lakástámogatás bővítésével viszont tudunk versenyképesek lenni – hangsúlyozta. „Ez visszahozhatja a fiatalokat, vagy itthon tarthatja őket” – fűzte hozzá.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Andrzej Duda elmondta: a Jog és Igazságosság (PiS) párt számára mindig nagyon fontos példát jelentett, hogy a magyar kormány „a családra, mint társadalmi és államépítő értékre támaszkodik”. „A hagyományhoz és az identitási elemekhez, a zsidó-keresztény gyökerekhez való visszatérés a magyar politikában (…) nagyon fontos volt számunkra” – hangsúlyozta Duda. A sajtóértekezlet után a kielcei táncszínházban megtartott gálaesten Duda a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet adományozta Áder Jánosnak, a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységért, a lengyel-magyar együttműködés fejlesztéséért.

Áder János ezt követő beszédében felidézte: a Fehér Sas-rendet korábban mások mellett Józef Pilsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója kapta. A kitüntettek közül kiemelte továbbá Karol Wojtylát, aki később II. János Pál pápa néven vezette a katolikus egyházat. „Harmadik kitüntetett pedig elődöm, nagyrabecsült tanárom, Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke” – idézte fel Áder János.

Felszólalásában Áder a házigazda szerepét betöltő Swietokrzyskie (Szent Kereszt) vajdaság történetéből felidézte: a térség neve és címere is „arra az ősi kettős keresztre utal, amelyet (a vajdasági központhoz, Kielcéhez közeli) Szentkereszt-hegyi kolostorban Szent Imre ajándékaként őriznek”. Az államfő által említett kereszt a Jézus keresztfája darabkáit őrző ereklyetartót díszíti, amely a helyi hagyomány szerint Szent Imrétől ered.

„A kölcsönös tisztelet és szoros barátság, amely már Szent Imre idejében is összefűzte Magyarországot és Lengyelországot, ezer éves” – szögezte le az elnök. A lengyel-magyar barátság hagyományáról beszélve, Áder kiemelte két második világháborús vértanú emlékét: a magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, a lengyel részről pedig a Szent Maximilian Kolbe ferences atyát.

Felidézte: Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett. A lengyel-magyar barátságnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A barátságnapot azóta évente, felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezik.