A háborúskodás korábban elindult, 1991. október 1-én reggel viszont a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) földön, vízen és levegőben kezdte meg a horvátországi Dubrovnik városának támadását.
Az ostrom rövid története a kezdetektől:
Az 1991 márciusában az önállósodásért harcoló horvátok és az egységes Jugoszlávia fennmaradásáért küzdő szerbek között kirobbant a délszláv háború. Jugoszlávia kegyetlen harcok színterévé vált. A szerb csapatok számtalan dalmát várost romboltak le.
A szerbek által körülvett Dubrovnik bombázása 1991. június 19-én vette kezdetét. A mintegy 50 ezer fős város 82 százakban horvát, 7 százalékban szerb, 4 százalékban bosnyák, 6 százalékban pedig egyéb etnikumú lakossága a város felé magasodó hegy felől kapta a támadásokat. Megrongálódtak olyan épületek is, mint a mecset, az ortodox templom, a városfal egy része, Európa egyik legrégebbi zsinagógája, valamint a domonkos és a ferences kolostorok.
A városban rekedtek helyzete 1991. október 1-től még nehezebbé vált, ugyanis nemcsak lövedékek állandó becsapódásától kellett tartani, hanem komoly áram- és vízellátási gondok is felléptek. Ekkor több módon kezdték bombázni a támadók a várost, bevetették szárazföldi, légi és vízi haderejüket is.
December 6-án, a legembertelenebb offenzíva idején a szerbek 600 gránátot dobtak az óvárosra. 1992 elejéig megállás nélkül támadtak a szerbek, a horvátok viszont sikerrel védekeztek.
A több hónapon át tartó harcok következtében a lakosság egy része elmenekült, 114 civil meghalt és mintegy 11500 épületben kisebb-nagyobb károk keletkezetek. A világörökség részét képező Dubrovnik házainak falán több helyütt még ma is láthatóak a golyó ütötte nyomok.
Forrás: National Geographic, thedubrovniktimes.com
