A GVH több mint 10 milliárd forint bírságot szabott ki 2010-ben

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2010-ben 132 eljárást zárt le és összesen mintegy 10,4 milliárd forint összegű bírságot szabott ki – derül ki a GVH 2010. évi tevékenységéről az Országgyűlésnek pénteken beterjesztett beszámolójából.

hirdetés

A dokumentum szerint a GVH 2010-ben 123 versenyfelügyeleti eljárást indított, 94 érdemi határozat mellett 9 ügyet kötelezettségvállalással zárt le, 29 ügyben pedig megszüntette az eljárást.

A hivatal 2010. évi tevékenysége során fő célként tűzte ki a kartellekkel, illetve a sérülékeny fogyasztókat érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni határozott fellépést. A kartellekkel szembeni fellépés kiemelt fontosságát az indokolja, hogy a versenykorlátozó megállapodások komoly nemzetgazdasági károkat okoznak, és hátrányosan befolyásolják a szabad versenyt – olvasható a beszámolóban.

A GVH 2010-ben hat kartellügyet zárt le, és mintegy 9,6 milliárd forint bírságot szabott ki kartellező vállalkozásokkal szemben. A bírság túlnyomó részét a hivatal a vasútépítés és a malmok összejátszása során szabta ki.

A kartellügy felderítésében a hivatallal való együttműködést megelőző úgynevezett engedékenységi kérelmek száma nem változott az adott évben. A kérelmek alacsony számának oka lehet, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) versenyt korlátozó közbeszerzési és koncessziós kartell megállapodásokat tiltó tényállása és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) engedékenységi szabályai nincsenek összhangban – olvasható a GVH beszámolójában.

A versenyhivatal szerint indokolt lenne összhangba hozni ezeket a szabályozásokat, annak érdekében, hogy az jobban ösztönözze a közbeszerzési, és koncessziós eljárásokhoz kapcsolódó kartell megállapodások, a jogsértést alátámasztó bizonyítékok és információk feltárását. A jelenlegi hatályos büntetőjogi rendelkezések és az engedékenységi szabályok egymáshoz való viszonya inkább visszatartja a vállalkozásokat attól, hogy engedékenységi kérelemmel éljenek, s ennek következtében az ilyen kartell megállapodások felderítése és bizonyítása továbbra is igen sok nehézségbe ütközik a GVH szerint.

A GVH beszámolójában kitér arra, hogy a 2008. évi válságot követően jelentősen megugrott a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos ügyek száma.

A hivatal már a 2009. évi országgyűlési beszámolójában is utalt a problémára és javasolta, hogy a jogalkotó teremtse meg a fogyasztói csoportok szervezésének és működésének szabályozási kereteit. E téren egyrészt a tisztességtelen tájékoztatási tevékenység, másrészt pedig a szerződéses konstrukcióval kapcsolatos kérdések álltak a középpontban. Míg a tájékoztatással kapcsolatos tevékenység vonatkozásában a hivatal versenyfelügyeleti eljárásban érvényesítette a jogszabályi rendelkezéseket, addig a szerződéses konstrukcióval kapcsolatban – hatáskör hiányában – javaslataival segítette a jogalkotó munkáját – írja beszámolójában a hivatal.

A GVH a tisztességtelen tájékoztatási tevékenység esetén szinte minden esetben fellépett. 2010. december 31-ig összesen 20 ügyben indított versenyfelügyeleti eljárást fogyasztói csoportokkal szemben, és ezen idő alatt mintegy 163 millió forint összegű bírságot szabott ki.

A beszámoló szerint a hivatalhoz egyre több panasz és bejelentés érkezett, amelyben a fogyasztók azt kifogásolták, hogy egyes üzletláncok magyar termékként hirdetnek olyan termékeket, amelyek nem magyar alapanyagból készültek, illetve nem Magyarországon állították ezeket elő.

Az összefonódások ellenőrzése során 2010-ben 45 fúziót bírált el a hivatal. Különösen jelentős elemzéseket végzett a GVH az építőipar, a gázszolgáltatások, a telekommunikációs szolgáltatások, az élelmiszeripar és a gyógyszer-kiskereskedelem területén.