A magyarországi németek példát mutattak

Bóly, 2018. január 19. Schanda Tamás, az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelõs államtitkára beszédet mond a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Baranya megyei Bólyban, a Nepomuki Szent János-templomban 2018. január 19-én. MTI Fotó: Sóki Tamás

A magyarországi németek példát mutattak: felálltak, újra munkába kezdtek és megmutatták erejüket – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikaiért felelős államtitkára Bólyban, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, pénteken.

hirdetés

Schanda Tamás a fele részben német nemzetiségű baranyai városban megtartott megemlékezésen a kollektív bűnösség elvére alapozott elhurcolásokra utalva arról beszélt, hogy a hetvenkét évvel ezelőtt kezdődött “embertelen tettet, történelmi bűnt” követően az ország német nemzetisége újraszerveződött, és mára egyre többen vallják meg gyökereiket. 1946-ban ezen a napon indult az első vonatszerelvény Németországba “kiűzött, kitagadott honfitársainkkal” – idézte fel a politikus a Nepomuki Szent János nevét viselő katolikus templomban rendezett eseményen.
Csaknem két és fél év alatt – három hullámban – több mint kétszázezer német embert “szakítottak el tőlünk”, a “kollektív bűnösség gyalázatos hazugsága” alapján – tette hozzá.

Schanda Tamás leszögezte: Magyarországon többé senkit sem foszthatnak meg alkotmányos jogaitól. “Többé senkinek nem kell félnie, tartozzon bármely nemzetiséghez, valláshoz, vagy más kisebbséghez” – hangoztatta.
Szólt arról is, hogy Magyarország ma elismeri államalkotó nemzetiségei jogait, segíti érdekeik érvényesítését, támogatásukat a kormány kiemelten kezeli. 2010 óta három és félszeresére emelték a német nemzetiségnek nyújtott támogatást, tavaly ez meghaladta a 2,1 milliárd forintot – fűzte hozzá.

A németség úgy alkotott maradandót, hogy közben saját identitását is megtartotta: “egyszerre voltak hű magyarok és hű németek, akik sosem tagadták meg gyökereiket, és sosem dobták el saját kultúrájukat” – mondta. A magyarországi németek történelme arra figyelmezteti Európát, hogy van létjogosultsága a különböző kultúrákat megőrizni kívánó törekvéseknek. A székelyföldi magyar autonómiatörekvésekre is utalva megjegyezte: “a zászlókat sehol sem tiporhatják, mert újra kitűzik, még ha akasztás jár is érte”.