Árfolyamgát: 1547 új szerződés

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2014 februárjában 1547, 2012. április 1. és 2014 februárja között pedig összesen 176 220 árfolyamgát-szerződést kötöttek deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleikkel – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn a honlapján.

Februárban ismét nőtt az árfolyamgát-szerződések száma: 1547 új szerződést kötöttek, valamivel többet mint januárban, amikor 1524 új kontraktus született. A tavaly decemberi 1343 új szerződés is már jelentős növekedést mutatott a korábbi hónapok néhány száz darabos számához viszonyítva.

A szerződéskötések azután élénkültek meg, hogy a parlament 2013. november 5-én a konstrukció belépési feltételeinek könnyítéséről döntött, így a rögzített árfolyammal a korábbi 90 nap helyett a 180 napos késedelemben levők, a 20 millió forintnál nagyobb devizahitelt felvevők, illetve a fizetéskönnyítő program hatálya alatt állók is élhetnek.

A jegybank adatai szerint az árfolyamgát I. szerződési feltételekkel 2012. március végéig összesen 5712 szerződést kötöttek. A megkötött árfolyamgát I. és II. szerződések kumulált száma 176 220 volt február végén. Ebből 2014. február 28-án a már megnyitott, aktív gyűjtőszámlák száma elérte a 164 914-et, ebből a hitelintézeteknél 160 630, a pénzügyi vállalkozásoknál pedig 4284 volt.

A gyűjtőszámlák száma azért kevesebb, mint a megkötött szerződéseké, mert az előbbieket a szerződéskötések után, egy későbbi időpontban nyitják meg. A megkötött szerződések közül csak azok lépnek életbe, amelyek esetében a hiteladós legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a törvényi feltételeknek. A gyűjtőszámlahitel-számlák számát és állományát az időközben lejáró, kifutó hitelek is csökkentik.

A hitelintézeteknél 482 ezer lakossági deviza jelzáloghitel szerződés volt február végén, a megnyitott gyűjtőszámlák aránya ezekhez képest 33 százalék volt.

Február végén a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsön-állomány 1,412 milliárd forint volt, a hitelintézeteknél 1,360 milliárd forint, a pénzügyi vállalkozásoknál pedig mintegy 52 milliárd forint. A hitelintézeteknél ez az összes lakossági deviza jelzáloghitel állomány 38 százaléka.

A gyűjtőszámlahitel-állomány februárban 1,49 milliárd forinttal nőtt, így február végére elérte a 16,281 milliárd forintot.

Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő devizahiteles ügyfelek februárban 2,301 milliárd forint, eddig összesen pedig 30,582 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni.

A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
Előző cikkVészjósló foltok
Következő cikkAkár jég is eshet

1 hozzászólás

  1. Valaki tudja ebben mi lenne számomra a jó ?
    idézem “japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni”
    Ha jól emlékszem 2013.-ban január és április hónapban volt az árfolyam magasabb mint 2,5 egész évben 2,1 és 2,3 között volt. Idén is. A mélypont valamikor jaunárban amikor lement 2,05-re. Érdekes, hogy végtörleszteni 2,0 árfolyamon lehetett, akkor miért 2,5 a rögzített árfolyamú törlesztés. Ez a kormányportálon még mindig olvasható.

Comments are closed.