Az egykori pécsi hadapródiskolát emlegette Simicskó

Simicskó István szerint ma is nagyon fontos feladat a honvédelmi nevelés, ezért hoznak létre olyan szakközépiskolát Debrecenben, amely a jövő tanévtől 14 éveseknek nyújt katonai szakoktatást, a régi hagyományokat követve a magyar tisztképzésben.

hirdetés

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az egykori hadapródiskolák megnyitásának 70. évfordulója alkalmából rendezett szerdai, budapesti megemlékezésen azt mondta: a kormány ezzel a lépéssel meghaladta az elődeit, hiszen az elmúlt nyolc évben a két meglévő katonai szakiskolát felszámolták. Emellett a tartalékos rendszert is létrehozzák, a cél, hogy a kormányzati ciklus végére 6-8 ezer főből álló tartalékos állomány legyen – tette hozzá.

A Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezésében tartott ünnepségen Simicskó István felidézte, hogy már a XIX. század végén törvény mondta ki, hadapródiskolákat kell létrehozni a tisztek utánpótlására, és ekkor két intézmény jött létre, Pécsett és Nagyváradon.

Mint mondta, az első világháború után “az akkori néplélek le tudta győzni az óriási tragédiát”, amelyet a trianoni békeszerződés jelentett, és a társadalom képes volt olyan “alkotó úton elindulni”, amelyen sok értéket hoztak létre a kultúrában és az oktatásban is. Hangsúlyozta: így felnőtt egy generáció, amelynek kisugárzó volt az erkölcsi ereje, a nemzeti érzése. A parlamenti államtitkár utalt arra, hogy ekkor hat hadapródiskolát hoztak létre, ezek közül kettő Budapesten működött, a többi Pécsett, Sopronban, Marosvásárhelyen és Nagyváradon.

Úgy fogalmazott: a 14 éves gyermeküket ide küldő szülők jól döntöttek, mert az ezekben az iskolákban tanulók olyan értékrendet kaptak, amelynek alapján később, nehéz időszakban is megállták a helyüket. Simicskó István kiemelte, hogy az itt elsajátított tudást, hitet és szellemiséget kell ma is közvetíteni a társadalom, a fiatalok felé, s az egykori hadapródiskolák tanulói máig büszkék lehetnek az ezekben az intézményekben kapott értékekre.

Boross Péter korábbi miniszterelnök, volt hadapród az eseményen kiemelte: 1945 után “sikeres hadműveletet hajtottak végre” a magyar vezetői réteg felszámolására, és ebbe a tisztikar is beletartozott. Negyven évig tartott “a magyar társadalom történelmileg örökölt szerkezetének” szétzúzása – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a felszámolt vezetői réteg helyett újat kell építeni, a középpontban a hazához kötődés alapeszményével. “A kezdet persze, hogy tétova, persze, hogy nem látszik, de valami, ismerjük el, elindult ezen az úton” – mondta. Mint közölte, “nem tudott olyan mélyre süllyedni ez a nemzet a történelem kohójában, hogy mindig ne mászott volna ki belőle”.

Szakály Sándor történész a rendezvényen elmondta: az első világháború után a trianoni békeszerződés értelmében csak egy tisztképző maradhatott az országban, ez a Ludovika Akadémia volt. Hozzátette, hogy 1941-ben a hat hadapródiskola felállításával felelevenítették a korábbi tisztképzés hagyományait.

Mint fogalmazott, az ezekben az iskolákban tanulók közül sokan nem futhatták be azt az életutat, amelyet képességeik lehetővé tettek volna, többen külföldre kényszerültek, pedig ők csak egy “független, tisztességes, becsületes Magyarországot” akartak. A történész azt hangoztatta, hogy a hadapródiskolák tanulóit meg akarták törni, de ez nem sikerült, mert ők mindvégig “megmaradtak magyar királyi honvédtisztnek”.

Gál Attila nyugállományú ezredes a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöksége nevében mondott köszöntőjében hangsúlyozta, a hat hadapródiskolában több mint kétezren készültek a honvédtiszti pályára. Ők máig megőrizték az ott tanult értékeket, egyebek mellett a hazaszeretetet, a bátorságot, a becsületességet és a bajtársiasságot – mutatott rá.
Az eseményen, amelyen emléklapokat adtak át a volt hadapródoknak és megkoszorúzták a névtelen magyar hősök emléktábláját, részt vett Schmittné Makray Katalin, az államfő felesége is.