Az éjszaka csodája: a pihentető alvás

Életünk egyharmadát átalusszuk. Ez átlagosan nagyjából kétszázezer órát, azaz huszonnégy évet jelent. Első hallásra meglepően soknak tűnhet, ám ne higgyük, hogy ez elfecsérelt idő. Az egészséges élethez, jó közérzetünkhöz, szellemi és fizikai teljesítőképességünk fenntartásához elengedhetetlen.

hirdetés

Mégsem adatik meg mindenkinek, pedig a komolyabb alvászavarok súlyos következménnyel járhatnak. Egyes fajtái összefüggésbe hozhatók a népbetegségnek számító magas vérnyomással, a cukorbetegséggel és a szívinfarktussal is.

– Az alvászavar körülbelül száz különféle betegséget jelent, ebből van, amelyik a lakosság nagyon nagy hányadát érinti, s akad kivételesen ritka is – meséli dr. Faludi Béla egyetemi adjunktus, neurológus, az alvásmedicina szakértője. – A lakosság egyharmadának életében jelen van az álmatlanság enyhébb változata, amikor valamely családi vagy munkahelyi probléma miatt egy-egy alkalommal nem tudunk aludni; krónikusan rosszul az emberek tíz százaléka alszik. Nagyon nehéz meghatározni az ideális alvás időtartamát, hisz az életkortól, egyedi igénytől és sok egyéb tényezőtől függően változik. Ami a lényeg: annyit kell aludnunk, hogy másnapi szellemi és fizikai aktivitásunk kifogástalan legyen. A szerencsésebbeknek ehhez csupán pár óra kell, másoknak sokkal több, de egy fiatal felnőtt számára általában napi hét-nyolc óra elég.

– A gondokat, a napi stresszt sokszor nem tudjuk kizárni az életünkből, de mik a jó alvás környezeti feltételei?
– Az egyik legfontosabb dolog, hogy meglegyen a nappal és az éjszaka közötti folyamatos átmenet. Vagyis aki éjfélig dolgozik, hiába várja, hogy hajnali negyed egykor már az igazak álmát alussza. Nem így működik a szervezetünk, a nappali aktivitás után fokozatosan kell ráhangolódnunk a pihenési időre. Csökkentenünk kell a fizikai megterhelést és a tévézést is, sőt, érdemes e lassú elpilledést hőmérséklet-csökkentéssel és tompuló fényekkel is követni. Alváskor a testhőmérsékletünk csökken, épp ezért nem szerencsés meleg szobában aludni, mert az megtévesztheti az agyat, úgy érezvén: még nappal van, nem éjszaka. A modern, ledes monitorok nagy fényerejűek, a televíziók ugyancsak, ezért az előbbihez hasonló hatást váltanak ki. Ha pedig a ,,nappalt” egyre jobban kitoljuk az ,,éjszaka” rovására, ezzel átprogramozzuk agyunkban a napszaki ingadozást, változást kódoló struktúrát. Aztán amikor újra normális időben szeretnénk elaludni, nem jön majd álom a szemünkre. Úgy vélem, e veszély rengeteg iskolás korú gyermeket fenyeget, akik képesek éjszakába nyúlóan is a számítógép előtt ülni. Pedig a késleltetett alvásfázis szindróma miatt másnap nem tudnak jól teljesíteni a tanórákon. Ráadásul e rossz berögződést csak nagyon lassan lehet (például fényterápiával) visszaprogramozni. A jó alvás tízparancsolatához az is hozzátartozik, hogy lefekvés előtt ne végezzünk nehéz fizikai vagy szellemi munkát, mert mindkettő felpörget, a konditerem helyett például egy laza esti sétát ajánlanék. Ne együk túl magunkat, lefekvés előtt 3-4 órával már ne falatozzunk. Tudom, nehéz betartani, hisz sok helyütt a vacsora vált főétkezéssé, mert akkor van együtt a család. Persze, sokféle fájdalom is nehezítheti az alvást, de legalábbis felületessé teheti például egy lábgörcs, illetve gerinc-, hát- vagy ízületi probléma akár.

– Melyik a legsúlyosabb alvászavar?
– A légzés-kimaradásos, úgynevezett alvási apnoe szindróma, amely gyermek- és ifjúkorban elvétve fordul csak elő, ám a kor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkezik, s az idős emberek akár harminc százalékát is érintheti. Garatelzáródás okozza, töredezetté válik az alvás, amelynek épp a pihentető fázisát zavarja meg a több tíz másodpercre fellépő légzéskimaradás. Emiatt fáradtan ébredünk, egész nap álmosak leszünk, a figyelmünk lanyhul. Az ilyen állapotban közlekedők hajtanak át legtöbbször a piroson, és a sávelhagyásos balesetek zömét is ők okozzák. A kialvatlanság hasonlóan hat a szervezetre, mint az alkohol: 20 óra alvásmegvonás 1 ezrelékes véralkohol-szint hatásának felel meg! Ráadásul e betegség közrejátszhat például a magas vérnyomás, a szívritmus-zavar és az infarktus kialakulásában is. Érdemes tehát komolyan venni. Ma, a 24 órás társadalom korában hajlamosak vagyunk megfeledkezni az emberről, pedig aki három műszakos munkarendben dolgozik, vagy ügyeleti szolgálatot lát el az egészségügyben, annak bizony könnyen károsodhat az alvása, így romolhat az életminősége is. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy a több műszakban dolgozó nők körében 60%-kal magasabb az emlőrák előfordulása, és kimutathatóan nagyobb a vetélések aránya is. Ha itthon is sikerül elérnünk, hogy az alvásmedicina önálló szakmaként teret nyerjen, sokat tehetnénk az alvászavarok okozta (nép)betegségek gyógyításáért.