Corso: tehetetlen a város a torzóval

A jogszabályok nem teszik lehetővé a városnak, hogy építkezésre, vagy a terület rendezésére bírják a jelenleg félkésznek sem mondható, városképromboló Búza téri Corso üzlet- és irodaház beruházóit. A hatósági osztály csak életveszély esetén intézkedhet – tudtuk meg a városházán.

hirdetés

Valószínűleg egyetlen olyan pécsi sincs, aki azt mondaná, hogy minden jó úgy, ahogy jelenleg van a Búza tér déli oldalán. A 2007-ben elkezdett ötszintes, háromszintes mélygarázzsal tervezett Corso építése immár három éve „leragadt” a talajszintnél, s a területen azóta is betonvasak meredeznek az égnek.

Olvasóink hónapról hónapra nálunk érdeklődnek az építkezések újraindulásának időpontjáról, vagy a városképet pusztító „látványosság” rendezéséről. Nemrég a beruházók képviselőjével már beszéltünk, aki nyilvánvalóvá tette: a következő években nem lesz építkezés, ezért is vitették el a hatalmas toronydarut a területről. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy a város, az állam tehet-e bármit is az éppen újjászülető városrésztől kőhajításnyira lévő terület állapotának megváltoztatásáért.

Mint azt dr. Horváth Endre, a hatósági főosztály vezetője elmondta, a Corso üzletház építésére kiadott építési engedély jelenleg is érvényben van, s még két éven át jogot is biztosít a beruházónak az építkezés folytatására. Annak lejártakor is kérvényezheti ugyanakkor az engedély évenkénti meghosszabbítását.

Mivel tehát jogilag folyamatban lévő beruházásról van szó, csak akkor avatkozhatna be a hatóság, ha a kivitelezés az állékonyságot, életet, vagyonbiztonságot veszélyezteti. Arra a kérdésünkre, hogy a városképromboló állapot megszüntetésére felszólítható-e a beruházó, azt a választ kaptuk, hogy a hatályos jogszabályok nem ismernek ilyen fogalmat, így jogilag nem lehet mit tenni a beruházóval az építési engedély lejártáig.

A törvény szerint az építési engedély lejártát követően a Corso üzletház félkész épülete további sorsáról – településképi szempontból – az építésügyi hatóság csak akkor dönthet, ha “az előnyösebb településkép kialakításához szükséges költségeket a települési önkormányzat”, azaz Pécs állja.

Bár éppen az ellenkezője valósult meg, a Corsót városképformáló épületnek szánták az osztrák-spanyol befektetői csoport képviselői, amikor 2007-ben bejelentették, hogy 2010-ig megépítik a tízmilliárd forintba kerülő komplexumot. A kivitelezők akkor közleményt adtak ki, amelyben a következőképpen jellemezték a beruházást: „Pécs stratégiailag fontos, forgalmas pontján egy olyan kereskedelmi, hotel- és irodakomplexumot szeretnénk megvalósítani, amely modern vonalvezetésével méltán szimbolizálja Pécs és a régió dinamikus fejlődését”.

A figyelemre méltó adatokkal bíró épületegyüttes esetében úgy számoltak, hogy az összes beépített alapterülete több mint 49 ezer négyzetméter lesz. A háromszintes mélygarázsba félezer parkolóhelyet terveztek, s számos mozgólépcsőt és liftet álmodtak bele az ötemeletes létesítménybe, amelynek északi részét egy szállodának szánták. A tervekből végül az azóta sem működő mélygarázs és az uniós támogatással megépült szálloda készült csak el.

  • Csegevara

    A rohadékok!