Csak egyszer élhetsz le minden napot!

Próbáljon meg stresszmentesen éli! – ez az egyik olyan jó tanács, amire biztosan fölmegy az emberben a pumpa, még ha azt épp egészségének védelmében kapja is. Mert hogyan lenne ez megfogadható, miközben a mindennapok taposómalmában élünk, s a folyamatos megfelelési kényszer őrli föl testünket, lelkünket, idegrendszerünket? Már ha van munkánk. S bármily furcsa is, a másik véglet, az állástalanság ugyanide vezet: a stresszes élethez. Tényleg nincs menekvés? Dehogynem. A szakember szerint léteznek jól bevált és megtanulható problémakezelési technikák.

hirdetés

A stressz életünk sava-borsa – ez az egyik leggyakrabban idézett megállapítása Selye Jánosnak, a stresszkutatás atyjának. A harminc éve elhunyt tudós ,,jó” és ,,rossz”, azaz ,,pozitív” és ,,negatív” stresszről beszél aszerint, hogy az teljesítményre ösztönöz, túlélni segít és hozzájárul testi-lelki fejlődésünkhöz, avagy leblokkol, feszültséget gerjeszt és hátráltat minket az adott helyzet megoldásában. Ez utóbbi okoz problémát, főleg, ha uralja a mindennapjainkat.

– Leggyakrabban az élet két színterén: a családban és a munkahelyen érhet minket káros stressz – véli dr. Forintos Klára egyetemi docens, tréner, coach. – Előbbihez az vezet, ha a belső kapcsolatainkban nem működik a megfelelő kommunikáció, s inkább egymás mellett él szülő és gyermek, férj és feleség, mintsem egymásnak s egymásért. De ugyanilyen veszélyes a feszültségterhes munkahelyi légkör is, melyben mindenki görcsösen igyekszik megfelelni a főnökeinek: a vezetők éppúgy, mint az állásukat féltő beosztottak. Márpedig nem lehet állandóan a megfelelni akarás tudatával élni, ez ugyanis előbb-utóbb szorongást kelt és stresszt okoz. Ráadásul a munkahelyi feszültséget a legtöbben ,,hazaviszik”, emiatt otthon sem tudnak lazítani, s ez végül megmételyezi a családi kapcsolatokat is. Ha jobb lenne az emberek közérzete, s nagyobb az önbizalma (ennek feltétele az önismeret), s a biztonságérzetük abban, hogy meg tudnak felelni az elvárásoknak, akkor kevesebben éreznék a hétköznapokat taposómalomnak. Mert az elvárás és a megbecsülés, a követelmény és a dicséret nem zárja ki egymást. Sőt! A jó vezető ezekre egyszerre képes.

A delphoi jósda igazsága

– Ha az ember hisz önmagában, és képes talpon maradni, akkor sokat tehet a stressz ellen, hisz ez a segítség belülről fakad – állítja a szakember. – Érdemes megszívlelnünk a delphoi jósda feliratának üzenetét: Ismerd meg önmagad, a sorsod te vagy! Sajnos a kudarctűrő képességünk minimális. Nincs hozzá kultúránk. Nem tudjuk kezelni. A kudarcot megsemmisülésként éljük meg, holott úgy is felfoghatnánk: intelligens módon újra kell kezdenünk. Vallom, hogy a pozitív gondolkodás sok nehézségen átsegít. S hogy ez működik, magam is tapasztalom, amikor személyre szabott vezetői tréninget (cochingot) tartok.

– Mennyit segíthet a neveltetés?
– A szülői háttér, a család meghatározó tényező, de ugyanilyen fontos a szocializáció folyamata is az óvodától az iskolán át a munkahelyig. A családban az igazi kommunikáció arról szól, hogy tényleg kíváncsiak vagyunk a másikra, partnerünk, gyermekünk érzéseire, gondolataira, félelmeire, aggodalmaira. A gyermek számára egyáltalán nem közömbös, hogy kibeszélheti-e otthon mindazt a feszültséget, ami felgyülemlett benne. S ne feledjük: ami felnőtt fejjel jelentéktelen apróság, az az ő kis világában nagyon is fontos feszültségforrás lehet. Sokszor csak akkor döbbennek rá erre a szülők, ha már valami baj történt. Találkoztam olyannal, aki nem értette, miért kísérelt meg öngyilkosságot a gyermeke, amikor ő mindent megadott neki?! Persze, tárgyi értelemben, de nem kapcsolati szinten. Pedig ez lenne a lényeg. Az, hogy a stresszt ki miként kezeli, egyéntől függ. Van, aki sporttal, más egy jó masszázzsal, vagy a kikapcsolódás egyéb formáival oldja feszültségét. Csak találja meg a maga örömforrását! Tudom, a megélhetési hajsza közben, a napi robot mellett ez nehéz. Pedig el kellene kerülni a kiégést, a depressziót, mert akiben megfogalmazódik a feleslegesség érzése, legyen akármilyen képzett és művelt, veszélyes örvénybe kerülhet, hisz ő is csak ,,emberből van”. S ha már-már meggyőződésévé válik, hogy szűkebb környezetének sem tud a hasznára lenni, akkor nagyon nehéz lesz kirángatni őt ebből. Segíteni csak azon lehet, aki azt maga is akarja.

Tuti recept nincs

– A stressz kezelésére többféle módszer létezik, de biztos recept nincs. Az eszköz, a mód kulcsa személyiségfüggő. Tapasztalatból tudom, milyen sokat segíthet egy önismereti vagy konfliktuskezelő tréning. Ha egy vezető felismeri, mennyivel hatékonyabb a munka egy támogató, s követelő, ám elismerő közegben, a maga helyzetét is megkönnyíti. A családban az egymásra figyelés lehet a megoldás alapja.

– A stresszkezelés egyik kulcsszava az időgazdálkodás – mondja Forintos Klára. – Ez nem azt jelenti, hogy kitalálom, mit csinálok holnap nyolctól ötig. Sokkal többről van szó: arról, miként tervezem az életemet rövid, közép- és hosszú távon, s mik a prioritások. Az a baj, hogy legtöbbször más osztja be a mi időnket, így más gazdálkodik végső soron az életünkkel is. Örömteli azonban, hogy egyes cégek felismerték: az emberi erőforrásba fektetett pénz megtérül, mert az egészséges, életerős dolgozó jobban teljesít.

– De ha nem érünk rá, pedig szeretnénk…