Az oktatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerének bevezetését, a szakok számának csökkentését 15 százalékkal, az agrároktatásban a farmerképzés elindítását tartalmazza egyebek mellett a Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati stratégia, amely 2020-tól legalább egy nyelv középfokú ismeretét is előírná felvételi követelményként a diákoknak.
Arról, hogy milyen felsőoktatást képzelnek el 2030-ban, a 77 oldalas, a kormany.hu oldalon szerdán közzétett koncepcióban úgy fogalmaznak: az intézmények viszonyát az együttműködés és a képzések közötti egészséges verseny jellemzi. A dokumentum szerint addigra nagymértékben javul a képzés minősége, az oktatók szakmailag és módszertanilag felkészültebbek lesznek, és ismét általános lesz a mester-tanítvány viszony. Természetesnek számít majd a hallgatók képességeinek megfelelő differenciálás, a képzési struktúra jóval rugalmasabb lesz. Az intézmények erősen specializáltak, határozott képzési profilúak lesznek. Könnyítenék a szakindítást, de folyamatos és szigorúbb lenne az ellenőrzés. A meghirdetett képzések száma 15 százalékkal, a lemorzsolódás aránya pedig 10 százalékkal csökkenne már 2020-ig. A duális alapképzésben a hallgatók száma nulláról 8 százalékra bővülne.
A kabinet által első olvasatban már tárgyalt dokumentum pontosan megfogalmazza az egyetem, a tudományegyetem, az alkalmazott tudományok egyetem és a közösségi főiskola definíciókat. Utóbbi a helyi közösség és vállalkozások felé irányuló tudásszolgáltatás kereteit teremti meg, fenntartója alapvetően helyi önkormányzat, esetleg egyház, gazdálkodó szervezet által alapított szervezet lehet.
Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni a teljesítményközpontú előmeneteli rendszert, az oktatói teljesítmény mérését, és versenyképes bérezést kell teremteni. Növelni kell az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát.
A tanulmányi eredményeket mérhetővé kell tenni nemcsak a záróvizsgával, hanem a képzés kezdetén és zárásakor megírandó kompetenciateszttel – olvasható a dokumentumban. Tartalmazza az anyag a felsőoktatás rendszerébe tartozó szakképzések profiltisztítását, a rövid ciklusú, felsőfokú tovább- és átképzési programok indítását is.
A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel kell szabályozni. Meg kell vizsgálni, hogy 2020-tól mely szakokon szükséges az emelt szintű érettségi minimális követelményként, és akkortól indokolt lehet legalább egy nyelv középfokú ismeretének megkövetelése – írják. Szükséges a gyengén teljesítő hallgatók jelenleginél nagyobb mértékű átsorolása önköltséges képzésre, és ugyanilyen arányban növelni kell a jól teljesítő önköltségesek átsorolását ösztöndíjas képzésre.
Célként jelölik meg a hallgatói rendszer újraszabályozását, amelyet az érdekképviselet, valamint a hallgatói szolgáltatások területére is ki kell terjeszteni, utóbbi rendszerét pedig céges alapra kell helyezni – olvasható a dokumentumban.
A koncepció felveti egy központi kancellári hivatal létrehozását és az átszervezett Oktatási Hivatalból, háttérintézményekből Felsőoktatási Hivatal létrehozását. A kutatói létszámot a 2012-es 37 ezerről 2020-ra 56 ezerre növelnék, az intézményrendszer kutatásból, fejlesztésből származó bevételei 1,5 százalékról 5 százalékra bővülnének. Rugalmassá tennék a foglalkoztatási rendet, felülvizsgálnák a felsőoktatásban dolgozók közalkalmazotti státusát, a kinevezések feltételrendszerét.
