Egy rom, egy vendéglő, egy sárkány – mégis sokkal több!

Pécs egyik legkultikusabb városrésze a Tettye, még a város határain túl is sokan ismerik, olyanok, akik nem is erről a környékről származnak. Van itt minden: egy csendes, növénycsodákban gazdag park, egy patak, 16. századi romok, mésztufa-barlang. Igazi paradicsom a pihenni vágyó pécsieknek.

hirdetés

A Tettye központi része a Tettye tér, ami tulajdonképpen egy síkra egyengetett parkos terület. Mögötte egy magas és meredek sziklafal húzódik. A tér északnyugati részén fakad a Tettye-forrás, ami a várost ellátja vízzel. Középen állt a 16. században Szatmári György püspök nyári palotája, amit később a törökök derviskolostornak használtak. Az itteni parkot már a 19. században is használták a pécsiek különféle ünnepségek szervezésére, a mai napig kedvelt fesztiválhelyszín.

A név

A török hódoltság alatt a történetírók szerint hét kolostor lehetett Pécsett. Sok közülük ismeretlen maradt, de a mai Tettyén álló, Szatmári György püspök reneszánsz mintára megépített nyári palotájából kialakított derviskolostorról tudunk. Valószínűleg Ferhád pasáé volt a kolostor – az ő dzsámijának maradványait a Kazinczy utcában találjuk –, idegen szóval „tekke”. Innen eredhet hát a név.

A felújított tettyei romok

A Tettye vendéglő

A patinás Tettye Vendéglő nagy múltra tekint vissza. A dualizmus korában is működött itt már étterem, akár nyolcszáz fő is befért a külső-belső helyiségekbe összesen. A huszadik század viharait is túlélte, remek helyszínen és színvonalon ma is a pécsiek egyik kedvenc vendéglátóhelye.

A Tettye-patak

A Tettye-patak már az ókori Sopianae területén fontos szerepet játszott a település vízellátásában – földbe fektetett kőcsatorna-maradványokat találtak.

Pécsett a folyóvíz hiányát a történelem során mindig a Mecsekből eredő karsztforrások pótolták, ezek közül a legjelentősebb volt a tettyei. A forrás vize 233 méter tengerszint feletti magasságban ered, egészen a 19. század végi szabályozásokig szabadon ömlött a felszínen.

A Tettye-patak egy régi képen (Forrás: Aranyosfodorka)

Óriási szerepet játszott a város iparának kialakulásában – még a pécsi címerben is látható. Elég csak a virágzó bőrművességre gondolni, cserzőműhelyek, malmok épültek a patak mentén.

A patakot a 19. század végén kezdték szabályozni, mivel az esőzésekkor mindig komoly árvizet okozott. Kiépítették a csatornarendszert, 1892-ben pedig maga Ferenc József avatta fel a Tettye-vízművet. A patak jelentős része föld alá került – addig teljes mértékben a felszínen folyt.

Pintér-kert

Sokat köszönhet a városrész – na meg Pécs is – Pintér Jánosnak (1879-1933), aki fáradságos munkával, különleges növények betelepítésével és gondozásával létrehozta a város egyik leggyönyörűbb botanikus kertjét, egy igazi kis oázist, festői környezetben. Többek között arizonai ciprus, diófenyő, kínai áltiszafa díszíti a kis parkot. A Pintér-kert nagyon látogatott, a Tettye egyik igazi ékköve.

A Pintér-kert sok csodát tartogat

Evlia Cselebi, 17. században élt török utazó és történetíró így mesélt a Tettyéről:

Hetven helyen van sétahelye, tulipánokkal és madarakkal tele. Többi között a vár mögött északon, hegyes helyen, a nap által soha át nem hatolható árnyékos és pázsitos hegyszegély van, ahol a baloldalon levő hajlott lombozatú fűzfa, nyírfa, ciprus és hársfa nevű különféle fák árnyékában százakra menő helyen, magas fű között Szelszebil folyóhoz hasonlóan (a mohamedán Paradicsom folyója) csillogó vízmedencéket képez, néhány száz folydogáló forrás folyik, s mindenki a maga szerettével ott barátkozik.”

Reéh György

Nem lehet a Tettyéről beszélni úgy, hogy ne említsük meg Reéh Györgyöt, a Tettye „koronázatlan királyát”. A 19-20. század fordulóján élt pécsi lokálpatrióta buzgón munkálkodott azon, hogy egy igazi kis üdülőövezet legyen a városrész.

Reéh György (Forrás: Régi Pécs Blog)

Először hozott tűzijátékot Pécsre, ünnepségeket rendezett, kiépíttette a tettyei barlangot – neki köszönhetjük azt a bizonyos sárkányt is a bejáratnál! Alapító tagja volt a Mecsek Egyesületnek. Rendbe hozatta a pihenőhelyeket, zöld területeket.

A tettyei barlang

A Tettyei Mésztufa-barlang a víz pusztító munkájának köszönhetően alakult ki, mintegy tízezer évvel ezelőtt. A 20. század első felében kezdték el látogatni a kirándulók – 1906-ban nyílt meg, a Pokol Kapuja néven. Pár év után sajnos bezárt, és egészen 2008-ig nem is volt látogatható.

A tettyei mésztufabarlang bejárata a híres-neves sárkánnyal

A Tettye tér felújítása és a romok rendbetétele az Európa Kulturális Fővárosa program keretében történt meg, ekkor készült el az új, kortenacélból készült kilátórész is, ami megosztotta a pécsieket, ugyanakkor sokan keresik fel.