Ellenálló szőlőfajtákkal kísérleteznek Szekszárdon

A gombabetegségekkel szemben az eddigieknél ellenállóbb szőlőfajtákkal kísérleteznek Szekszárdon, a Mészáros Borház Borászati Kft. ültetvényén egy hároméves, európai uniós program keretében.

hirdetés

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 94 millió forintos támogatásával 2012-ben induló projektről Mészáros Pál, a 80 hektáron gazdálkodó kft. tulajdonosa az MTI-nek elmondta: két kék és két fehér, a kórokozóknak ellenálló szőlőfajta szőlészeti-borászati értékeit vizsgálják egyenként fél hektáron.

A várakozások szerint e fajtáknál még járványok idején sem kell védekezni peronoszpóra és lisztharmat ellen; a területen vegyszer- és műtrágyamentes gazdálkodással termesztik majd az új fajtákat, amelyekből biobor is készül. Ez a Magyarországon ismert bioboroktól abban különbözik, hogy a szőlőművelésnél réz- és kéntartalmú készítményeket sem használnak fel – mondta a borász.

A kísérletet a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Intézete (SZBI) végzi; Kozma Pál, az intézet Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszékének vezetője elmondta: az intézet rezisztencianemesítési programjában arra törekednek, hogy az immunitás szintű és tartós rezisztenciákat kombinálják a versenyképes minőséggel.

Elmondta: az eddig elismert, a peronoszpórának és lisztharmatnak ellenálló fajták járványok idején kémiai növényvédelmet igényelnek. Az ellenálló képességért felelős, különböző eredetű gének halmozásával megelőzhető, hogy a kórokozók újabb, agresszívebb változata áttörje az új fajták ellenálló képességét.

A nemesítéshez szubtrópusi és kelet-ázsiai szőlőfajt, valamint az európai szőlő egy közép-ázsiai fajtáját használják fel.

Az intézet kutatásai világviszonylatban is élen járnak; az SZBI munkatársai fedezték fel a Kismis vatkana nevű, üzbég szőlőfajta ellenálló képességét a lisztharmattal szemben, tisztázták öröklődését, és elsőként használták fel a nemesítésben.

Az új fajták, amelyek a lisztharmat, a peronoszpóra mellett a szürkerothadással szemben is ellenállóak, illatban gazdag, finom savösszetételű, a hagyományos minőségi borszőlőfajtákra jellemző jegyeket mutatnak – mondta Kozma Pál.

A Pinot noir keresztezéséből származó kék szőlők esetében az ellenálló képesség mellett az volt a cél, hogy fűszeres, zamatban gazdag vörösborszőlőt állítsanak elő – tette hozzá az SZBI tanszékvezetője.