Uniós támogatással Pécs, valamint a Dél-dunántúli Porcelán és Kerámia Klaszter szervezésében találkozott hat város képviselete a baranyai megyeszékhelyen. A hagyományos kerámia- és porcelángyártásról az ipari termelésre való átállás nehézségeiről egyeztettek a résztvevők, akik ezen ipar kitörési lehetőségeit is együttesen keresik.
Tíz tradicionális kerámiaiparnak otthont adó várost tömörítő Innovatív Kerámiai Városok Nemzetközi Hálózata azért jött létre, hogy Portugáliától Hollandián át Romániáig a hálózat tagjai megoszthassák termelési tapasztalataikat. Pécs 2008 óta vesz részt alapítótagként a munkában, a hálózatot a francia Limoges kezdeményezte.
A pécsi munkaegyeztetésre érkező Limoges alpolgármestere, Monique Boulestin (képünkön) szerint az iparág Európa-szerte ugyanazokkal a gondokkal küszködik, a hálózat létrehozása pedig e problémák orvoslására hivatott, valamint a kitörési lehetőségek kidolgozását is célul tűzték ki.
A francia városban tudományos fejlesztések irányába mozdultak el a hagyományok, a tradíciók megőrzése mellett, a régi iparterületeket múzeumként hasznosítva. A város ugyanis egy kutatásoknak is otthont adó – hamarosan megnyíló – nemzetközi kerámiaközpontot létesített a porcelánipar bázisára, többek között a különböző gyógyászatban használatos protézisek fejlesztését is megcélozva.
Komor István, a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. cégvezetője úgy vélekedett, hogy az unió speciális támogatási forma keretében segíti az ilyen tematikus városi kapcsolatokat, s nem egy speciális fejlesztést, hanem a települések közti együttműködést ösztönözve.
Elmondta, a hálózat tagjainak egy-egy akciótervet kellett elkészíteni az adott településre vonatkozóan, s szerinte a partnerségben megvalósuló módszertan elsajátítása mellett Pécs számára hatalmas lehetőséget jelent a limoges-i központ felállítása is, hiszen az ottani munkában való részvétel rendkívül fontos lehet, illetve az ott felvetett technológiai kérdésekre a Zsolnay-gyár is választ adhat. Mint mondta, a Zsolnay Kulturális Negyedben az egykori gyárépületek kulturális célú átalakítása pedig példát adhat más települések számára a volt üzemterületek hasznosításában.
