Gyorsan fejlődik a magyar ipar

A májusi termelési adatok azt bizonyítják, hogy a magyar ipar továbbra is a leggyorsabban növekvők között van Európában – kommentálta a friss ipari termelési adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

hirdetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal haladta meg májusban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított index 6,2 százalékkal emelkedett. Glattfelder Béla felhívta a figyelmet arra, hogy az adatok közötti különbséget az magyarázza, hogy 2014 májusában 21, míg idén májusban csak 19 munkanap volt.

Az adatok kiigazítása után tehát az látható, hogy az ipari növekedés folytatódott, és a magyar ipar továbbra is Európa egyik leggyorsabban növekvő ipara – emelte ki az államtitkár.

Mint mondta, pontosan majd csak a részletes adatok tudatában lehet megmondani, mi húzza a magyar ipart, de vélhetően az eddig is nagyon jól teljesítő gépjárműgyártás és a gépgyártás segítette leginkább a teljesítmény növekedését. Az államtitkár szerint ez a trend a jövőben is folytatódni fog, hiszen az exportkereslet ezek iránt a termékek iránt folyamatosan nő.

Glattfelder Béla szólt arról is: a 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési időszakban fontos, hogy megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésre az ipari beruházásokhoz, tekintettel arra, hogy az ipar növekedéséhez két dolog szükséges, a kereslet bővülése, ami jelenleg adott, valamint a beruházások, a növekvő kereslet kielégítésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy csütörtöktől lehet benyújtani az ipari teljesítménynöveléshez, kapacitásbővítéshez kapcsolódó pályázatokat. Hozzáfűzte: több mint 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar ipar bővíthesse a termelését.

Az államtitkár elmondta, hogy az ipar hozzájárulását a bruttó hazai termékhez (GDP) a jelenlegi mintegy 20-ról 2020-ra 30 százalékra szeretnék emelni. Ennek legfontosabb eszköze a beruházások élénkítése, illetve az adminisztrációs terhek csökkentése, vagyis egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely nagyobb mértékben támogatja az ipar növekedését.

Glattfelder Béla arra a kérdésre, hogy a fogyasztók mit érezhetnek az ipar javuló teljesítményéből, kifejtette: több munkahely van, hiszen a termelés bővülése, a meglévő kapacitások jobb kihasználása, valamint az új gyárak építése mind új álláshelyeket teremt. Ahol pedig több munkahely van, az emberek többet keresnek, többet is fognak fogyasztani, ami segíti a kiskereskedelmi forgalom és ezen keresztül a magyar gazdaság növekedését.

A görög helyzet magyar iparra gyakorolt hatásáról az államtitkár úgy vélekedett, hogy – figyelembe véve a Görögországba irányuló magyar export elhanyagolható mértékét – “ez úgy fog elmúlni, hogy a magyar ipar észre sem fogja venni”.