Hamarabb jöhet a protézis

Pécsi szakemberek is kapnak lehetőséget

A kormányzati ígéretek szerint várhatólag nyár végén, ősz elején 5 milliárd forintot különítenek el a különböző protézisre várók listájának csökkentése érdekében – erről Horváth Zsolt, a kecskeméti kórház stratégiai igazgatója beszélt a témában tartott budapesti rendezvényen, szombaton.

hirdetés

Mint elmondta: jelenleg a csípőprotézisek beültetésére 1 és 1360 nap között kell várni, átlagosan egy évet. A térdprotézis esetén átlagosan másfél évet kell várni a beavatkozásra.

Magyarországon először rendeztek ilyen nyilvános konferenciát, amelyen szakorvosok tartottak előadásokat a csípő- és térdprotézisekről, az érdeklődők pedig közvetlenül tehették fel kérdéseiket a terület vezető szakembereinek. A rendezvény célja az volt, hogy teljes körű és közérthető tájékoztatást adjanak a műtétre váró, vagy már megműtött pácienseknek. Az érdeklődők a rendezvényen tájékoztatást kaphattak egyebek mellett arról, hogy milyen protézisek vannak, hogyan zajlik a műtét, milyen kockázatai és szövődményei lehetnek, és mennyi ideig tart a rehabilitáció.

Horváth Zsolt előadásában kifogásolta, hogy a jelenlegi várólisták nem naprakészek, így előfordulhat, hogy többen több várólistára is feljelentkeznek, és esetleg nem is törlik őket a műtét után. A beavatkozásra várók a varolista.oep.hu-n oldalon tájékozódhatnak arról, hogy várhatóan mikor kerülnek sorra.

A kecskeméti kórház stratégiai igazgatója szerint a finanszírozás megállapításakor nem megfelelően árazták be a protéziseket. A protézis behelyezés, illetve a kórházi ellátás költségei nagymértékben emelkednek attól, hogy az hosszú ápolási időszakkal jár, illetve a rehabilitációs igény is nagyobb. A betegek nagy része ráadásul idősebb, illetve más betegségekben, köztük például magas vérnyomásban, cukorbetegségben is szenved, ettől pedig drágább a gyógykezelés és a gyógyszerezés is.

Mint elmondta: az újabb fejlesztések tovább drágítják a beavatkozást, ráadásul a protézisek finanszírozott ára nem követi az inflációt, így ez már sok esetben nem gazdaságos. A finanszírozás egy esetleges újabb műtét, illetve szövődmények kezelését sem téríti meg – tette hozzá.

Horváth Zsolt emlékeztetett rá, hogy az EU biztosítási piacát idén októberben liberalizálják, így magyar biztosítottak is kaphatnak egészségügyi ellátást más uniós tagállamokban. A kórházi vezető szerint azonban inkább arra lehet számítani, hogy más tagállamokból érkeznek Magyarországra a gyógyulni vágyók, ez azonban nem szűkítheti a hazai hozzáférés lehetőségét.

A nemzetközi tendenciák egyre hosszabb várólistákkal számolnak. Megfelelő megoldás lehetne a kiegészítő biztosítás, ám ennek még nincs törvényi szabályozása Magyarországon – tette hozzá a kecskeméti kórház stratégiai igazgatója.