Három kötet jelent meg a római limesről

A római limes egy letűnt civilizáció kiemelkedő tudományos és technológiai emléke – hangsúlyozta Gabler Dénes régész, az MTA doktora a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszéke Danube Limes kutatócsoportja által megjelentetett három kötet keddi budapesti bemutatóján.

A Rómaiak a Dunánál, A római hadsereg a limesen/A római limes Magyarországon, valamint A Danube Limes projekt régészeti kutatásai 2008-2011 között című kötetek a pannóniai határvédelmi rendszer világörökségi nevezését előkészítő kutatásait foglalják össze. Mindhárom kötet kétnyelvű – magyarul és angolul ismertetik a legújabb kutatási eredményeket.

Mint történelmi bevezetőjében Gabler Dénes kifejtette, a Római Birodalom határait jelölő limes Britanniában a Hadrianus-falat, Felső-Germániában földsáncot, a Rajnánál, Dunánál, vagy az Eufrátesznél a folyót jelentette. Ezek képezték azt a fizikai akadályt, amely a Róma által birtokba vett területeket a barbár világtól elválasztotta. Bár a limes egyfajta zárat jelentett, mégsem hasonlítható a 20. századi “vasfüggönyhöz”, hiszen a találkozások helye volt. A légiótáborok felügyelete mellett hozhatták piacra áruikat a barbárok, vagy szerezhették be a szükséges árucikkeket.

A kiadványokat méltatva rámutatott: óriási értékük, hogy noha jobbára a magyarországi védvonalszakasszal foglalkoznak, egységben láttatják a Római Birodalom határvédelmi egységeit, és így akarják világörökségi helyszínné tenni. A gazdagon illusztrált, 320 – jobbára színes – felvételt tartalmazó köteteket 23 szerző jegyzi, akik Visy Zsolt, a PTE egyetemi tanárának irányításával kutattak egy-egy szakaszt a legújabb eljárások – légi felvételek, térinformatika, geofizikai mérések – segítségével.

“A három kontinense kiterjedő Római Birodalom 400 ezer fős hadseregének, többek közt 30 légiójának épített létesítményei közül hoz számos objektumot közel hozzánk a Római Birodalom határai című kiadvány, a Hadrianus falától a jordániai Gaszr-Bis erődig. A megmaradt, feltárt vagy épen rekonstruált építmények sokaságán kívül számos, a katonasághoz köthető lelet – fegyverek, érmek, bélyeges téglák, katonai tárgyú festmények fotói illusztrálják” – magyarázta Gabler Dénes.

A legterjedelmesebb kiadvány A Danube Limes projekt 2008-2011 című kötet, amely bemutatja a védvonal világörökségi értékeit, tartalmazza a PTE kutatócsoportja által felmért lelőhelyek katalógusát, a táborok, őrtornyok és a limes útszakaszainak leírását, jelenlegi állapotukra vonatkozó megfigyeléseket.

“A katalógus 80 tételt tartalmaz, ennyi limeslétesítményt sikerült felderíteni, felmérni, térképre vetíteni. A harmadik kiadványban, A rómaiak a Dunánál című kötetben a védvonal létesítményeit, mint világörökségi helyszínt mutatja be” – emelte ki Gabler Dénes.

Visy Zsolt az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a Danube Limes UNESCO World Heritage elnevezésű projekt Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország örökségvédelmi szervezeteinek együttműködésével megvalósuló program, amely a dunai limesszakasz világörökségi jelölésének előkészítését tűzte ki céljául.

“Az uniós támogatással végzett hároméves programot 2011 végén zártuk le. Magyarország részéről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irányította a munkát, részt vett benne a Pécsi Tudományegyetem és a paksi önkormányzat, amely a római kori Lussonium bemutatása, kutatása kapcsán pályázott. E munka során készült el a pályázati anyag. A magyarországi védvonalak hossza eléri a 420 kilométert. Ha a térképet nézzük, a Duna vonala mentén mindenütt ott vannak ezek a különböző nagyságú objektumok, amelyek a világörökségi nevezés szabályai szerint vannak feltüntetve” – magyarázta Visy Zsolt.

Ismertetése szerint nagyon precíz, szinte centiméteres pontosságú térképészeti kutatásokat végeztek. A pályázatot jövő év elején nyújtják be a párizsi székhelyű világörökségi bizottságnak. A szervezet február táján veszi számba a befutott pályázatokat és indítja el a vizsgálatokat, a folyamat általában a benyújtástól számítva másfél évig tart.

“A látogató bizottság elemzi a pályázatot és felkeresi a helyszíneket, ahol azt is vizsgálja, hogyan néznek ki. A világörökségi helyszíneknek ugyanis nyilvánosnak, látogathatónak kell lenniük, el kell látni őket információs táblákkal. Ez egy óriási feladat, hiszen hatalmas területről van szó” – magyarázta Visy Zsolt.

Hozzátette: a fogadókészség nagyon nagy, hiszen a világörökségi bizottság örömmel vesz minden nemzetközi összefogást.

“Ilyen nagy területen, ennyi országot egyesítő világörökségi helyszín nincs, mint a dunai limes” – emelte ki Visy Zsolt.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés