Hoppál Péter pécsi országgyűlési képviselő Szent Borbála ünnepének kapcsán szólalt fel a Parlamentben. A keresztény kultúrkörben a 7. századtól ünneplik a hitéért vértanúságot szenvedett lány emlékét világszerte.
Közlemény:
„Borbála a jó halál védőszentje, aki a hagyomány szerint nem hagyja a benne bízó embert gyónás nélkül elhunyni, így kiemelten védelmezőjükként tisztelik a középkor óta a bányászok.
Mint ismeretes, a régi Magyarország igen gazdag volt bányákban. A középkortól kezdve évszázadokon át Európa legkiválóbb sóbányái, nemesfém és színesfém bányái működtek a történelmi Magyarországon. A 19. században egyre inkább felerősödött az iparosodás következtében a kőszénbányászati és vasércbányászati tevékenység. 1920-ban, Trianon után a bányaterületek vesztesége 80%-os volt. Az ezt követő 70 év alatt a szénbányászat meghatározó szerepet töltött be hazánkban.
Az 1980-as évek második felétől aztán a világpiaci ár és a hagyományos technológiák megroppanása miatt a szén- és uránkitermelés lassan összeomlott. A bányaüzemek veszteségesen termeltek, a vállalatok csődbe mentek.
A 90-es évek közepétől a bányabezárások következtében Baranya, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében tízezrek váltak munkanélkülivé. Dorog, Tatabánya, Salgótarján, Bátonyterenye, Komló, Pécs, Kővágószőlős és más települések lakosságai, munkásai máig nem tudják feldolgozni, hogy generációk óta a bányából élő családfők egyik napról a másikra fiatal, életerős bányásznyugdíjasokká, járadékosokká, vagy rokkantellátottakká váltak, akiknek a szaktudására nem volt többé szükség. Pedig a bányász embereknek az elemekkel vívott mindennapi harca teremtett villamos energiát az erőművek révén, vagy meleget a lakások százezreiben.
Manapság, amikor az egészséges szervezetet drasztikusan igénybe vett munkakörülmények következtében drámaian csökken a hajdani mélyműveléses vagy külszíni fejtésen dolgozott bányászok száma, újabb nehézségekkel néz szembe a bányásztársadalom.
Szerzett jogaikért meg kell harcolni, juttatásaikat rendbe kell tenni. A bányászok korábbi kedvezményeiket részben az extrém körülmények között végzett veszélyes és nehéz munkájukért kapták, részben a bányabezárások idején, az ún. szerkezetátalakítás alkalmával egyfajta társadalmi szerződés keretében. – Ezt a szerződést a Gyurcsány kormány 387/2007. (XII. 23.)
„Az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól” kiadott Kormányrendelettel felrúgta. Ebben olyan alacsony keresetkorlátot vezetett be a járadékos bányászoknak (57200 Ft), melyet ha átlépnek, örökre elveszítik az azóta is 85.500 forintnyi havi járadék-jogosultságukat. 2009 év végén összefogással elértük a rendelet hatályba lépésének az elhalasztását egy évvel. Következett 2010. Az év decemberében újabb egy éves halasztást engedélyezett immár az új kormány. 2011-ben a korkedvezményes nyugdíj eltörlésének törvénybe iktatásával a három nevesített kivétel között a bányászok is helyet kaptak.
Így a bányásznyugdíjban részesülők továbbra is kapják ellátásukat, átmeneti bányászjáradék címen.
Szintén 2011 decemberében „A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény” a bányászokat visszahelyezte a rendszerváltáskor kapott jogaikba. Sajnos a kihirdetést megelőzően kiadott 333/2011. kormányrendelet azonban hatályon kívül helyezi a 23/1991. kormányrendelet kedvezményeit. A bányászok harmadik nagy csoportja, a rokkant bányászok ezzel a senki földjére kerültek a jogalkotó szándékával ellentétesen, mert megszűnt az ellátásuk jogalapja.
A 3. kategóriájú rokkantak rehabilitációra bocsátásának lehetőségével számos, nyilvánvalóan nem rehabilitálható bányász vesztette el rokkantellátását. Azonban örömmel jelenthetem, a bányász szervezetek vezetőivel és az Emberi Erőforrások Minisztériumával folytatott több körös tárgyalásaink eredményeként e harmadik kategória ügye is a megoldás közelébe került. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete és az MSZOSZ javaslatai ugyanis várhatóan holnap kerülhetnek a Kormányülés napirendjére, ahol reménység szerint elfogadásra kerülhet, hogy a bányászati tevékenység következtében megrokkant emberektől nem vehető el a rokkantsági ellátás!
Az évszázadok alatt megtanulták a bányászok, hogy közösségeiket, ünnepeiket, hagyományaikat, kultúrájukat ápolni kell. Így van ez ma is. Amikor december 4-én, 2012-ben körbetekintünk az országban, Szent Borbála néven kórházakat, idősotthonokat, gyógyszertárakat, cserkészcsapatot, egyesületet, kht-t láthatunk működni. És templomok sokaságát: Brennbergbányától Dorogon át Komlóig, Újhartyán, Tokodaltáró, Bp. Külsősoroksári út, Csolnok… mind Szent Borbála védőszentről neveztettek el. És ezen a napon ünnepi megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak országszerte.
A mai ünnepen sok ezer bányász ápolja a patinás selmecbányai, soproni, miskolci hagyományt, és várja juttatásainak rendezését. Illesse köszönet az ebben közreműködőket! Kívánok ehhez a bányászok évszázados köszöntésével: Jó szerencsét!”
Hoppál Péter
