Hősies bányászokra emlékeztek Vasason

Bányász megemlékezés (5)

A magyar bányaipar egyik legnagyobb szerencsétlenségére, az 1986-ban történt, hat magyar és öt lengyel bányász halálát követelő vasasi bányaomlás áldozataira emlékeztek kedden Pécsen.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Pécs vasasi városrészének római katolikus templomát teljesen megtöltő emlékezők – köztük az egykori bányászok családtagjai – előtt hangsúlyozta, a mecseki bányászat 1782-es indulása óta nem történt olyan súlyú tragédia, mint amilyen 1986. február 18-án.

Bányász megemlékezés (3)

Emlékeztetett rá: akkor 15 bányászt temetett maga alá a bányaomlás, s tizenegy emberen már nem lehetett segíteni a három napon át tartó mentési munkálatok során. Mint mondta, kötelességünk időről időre emlékezni, s az akkori történéseket felidézni, a bányászok, az embert próbáló hivatás előtt tisztelegni.

Fónagy János kiemelte: éppen a hősi halált halt bányászokra való emlékezést szolgálja az a “Lélekmadár-Bányászhimnusz Emlékmű”, amelynek alapkövét kedden elhelyezhették, s amellyel tiszteleghetnek szeptembertől már az áldozatok előtt.

Bányász megemlékezés (6)

Az államtitkár beszédének végén kijelentette, “a kormány szeretné megőrizni a bányászat és a bányászok fontosságát, s mindent elkövet annak érdekében, hogy Magyarországon a bányászat megmaradjon és a jövőben új értelmet, új tartalmat kapjon”.

Bányász megemlékezés (7)

A tizenegy hős halott bányász tiszteletére tartott kegyeleti megemlékezésen Páva Zsolt (Fidesz), pécsi polgármester azt hangoztatta, hogy a bányászok szerte a világban meghatározzák egy-egy település képét, sorsát, kultúráját. Éppen ezért, tette hozzá, a vasasi bányászok halála sem volt hiábavaló, hiszen ők életükkel és tragédiájukkal is tovább erősítették a közösséget, az együvé tartozást, a hagyományokat.

Bányász megemlékezés (2)

Páva Zsolt szerint bár jelenleg a bányászat – ahogy több más ilyen tradíciókkal rendelkező településeken sem – nincs jelen a mindennapokban, de el fog jönni az idő, amikor a bányászvárosok újra büszkék lehetnek a hagyományok folytatására, arra, hogy a bányászatnak ismét van jövője.

Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete arról szólt, hogy a bányászok Lengyelországban is mindig kiemelt figyelmet, tiszteletet érdemeltek. Kiemelte: sokszor voltak olyan események elindítói ők, amelyek a szabadság, a függetlenség ügyét szolgálták. Hozzátette: bátor kiállásuk nélkül máshogy alakult volna a lengyel történelem is.

Bányász megemlékezés (4)

A vasasi bányaüzem föld alatti dolgozóinak létszáma az 1980-as években meghaladta az ezret. Az állomány 1985-től lengyel munkavállalókkal egészült ki, az évtized végére pedig már mintegy kétszáz külföldi dolgozott a magyar bányászok mellett.

A mecseki szénbányák a vasasi tragédia évében, 1986-ban a termelés csökkenése és a külső költségnövelő hatások miatt 700 millió forint veszteséggel zárt, s megkezdődött a leépítés. Az állam 1991-ben kezdeményezett csődeljárása következtében pedig a felszámolás is bekövetkezett.

A Mecsekben 1753 és 2002 között folyt szén-, az 1950-es évek végétől 1997-ig uránbányászat. Ez alatt volt időszak, amikor a szénbányákban tizenegyezren, az uránbányában nyolcezren dolgoztak.

Nem tudni pontosan, hogy hány bányász vesztette életét a mecseki tárnákban sújtólég-, szénporrobbanásban, tűzben, gázkitörésekben és omlásokban. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kutatásai szerint a második világháború óta eltelt időszakban csak Pécsett az ötszázat is meghaladta az áldozatok száma.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés

1 hozzászólás

  1. “A magyar bányaipar egyik legnagyobb szerencsétlenségére, az 1986-ban történt”
    Szerinted!? Használd: google

Comments are closed.