Idén tovább nőnek még a keresetek

A keresetek növekedésére számítanak ebben az évben az MTI által megkérdezett elemzők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás továbbra is jelentősen lehúzza az átlagot.

hirdetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 239 ezer forintot tett ki.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: a bruttó bérek 1,3 százalékos január-februári növekedése alacsony, de a közfoglalkoztatás erősen torzítja az átlagot. Ennek hatását kiszűrve a versenyszférában 5,4 százalékkal nőttek a bérek az előző év január-februári időszakához képest, a költségvetési szférában pedig 9,1 százalékkal – emelte ki.

Az elemző rámutatott: a közmunkaprogramok azért húzták le ennyire az átlagot, mert a közfoglalkoztatottak száma megnőtt, a teljes nemzetgazdaság mintegy 2,8 millió alkalmazottjából körülbelül 200 ezer a közmunkás.

Gabler Gergely a bérek további növekedésére számít az idén, szerinte a közmunka nélkül a bruttó bérek 5-6 százalékkal emelkedhetnek, a közfoglalkoztatottakat figyelembe véve 1,5 százalék körül alakulhat az adat az év egészében. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közmunkaprogramok bizonytalanná teszik az előrejelzéseket, mert nem piaci folyamatokról, hanem kormányzati döntésekről van szó.

A szakember fontos kérdésnek tartja, hogy a közfoglalkoztatottak később át tudnak-e kerülni a versenyszférába, de mint mondta, még nem látszik ez a folyamat.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szintén kiemelte, hogy az átlagkeresetek mérsékelt növekedését a közmunkaprogramok okozták.

A Raiffeisen Bank előrejelzése szerint 2014-ben marad a dinamikus bérnövekedés, a statisztikákra előreláthatóan májusig lesznek jelentős hatással a közmunkaprogramok. Az elemző 3,5-4 százalék közötti éves átlagos bérnövekedésre számít az idei évben.

Balatoni András, az ING Bank elemzője hangsúlyozta: a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve jelentősen nőtt az alkalmazásban állók munkabére az előző év azonos időszakához képest. Februárban a nettó bérek 6,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, miközben az infláció mindössze 0,1 százalék volt.

A jelentős reálbér-növekedésben szerepet játszott, hogy csaknem 10 százalékkal nőttek a bérek a költségvetési intézményekben. A vállalkozásoknál is érdemben emelkedett a bérszínvonal, de a szakember szerint óvatosságra int, hogy inkább a bónuszok, prémiumok kifizetése emelkedett, a rendszeres béreket tekintve a növekedés visszafogottabb volt.

A KSH adatai szerint a rendszeres bérek 5,7, az egyszeri havi juttatások, prémiumok jutalmak 23 százalékkal növekedtek az első két hónapban a közmunkásokat nem számítva.

A növekvő vásárlóerő a háztartások optimizmusának emelkedése mellett be fog gyűrűzni a fogyasztásba az idei év során – fogalmazott Balatoni András. Ennek jelei szerinte már megfigyelhetők a kiskereskedelmi forgalomban, és várhatóan ez a kedvező trend az év hátralévő részében is fennmarad.

A munkakereslet bővülése, valamint a bérek növekedése azonban inflációs veszélyeket hordozhat – hívta fel a figyelmet az elemző.