Jól haladnak: 750 millióból teszik rendbe a dunai holtágakat

A feléhez közeledik a dunai holtágak revitalizációja a Gemenc térségében, a világbanki projekttől azt várják, hogy nő a vízjárta terület a folyó árterében, amely az eddiginél nagyobb mennyiségű tápanyagot lesz képes megkötni.

hirdetés

A 750 millió forintos beruházással zajló projekt keretében összesen közel öt kilométer hosszan mintegy 70-80 ezer köbméter hordalékot kotornak ki a Duna holtágaiból, és több zsilip, vízvisszatartó műtárgy épül – ismertette szerdán, Bátán tartott sajtóbejáráson Márk László, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese.

A kivitelező Gemenc Konzorcium év végére fejezi be a munkát, amely eddig öt helyszínen kezdődött el; a projekt keretében a Csertai-, a Grébec-, a Káposztás-, a Mohács közelében lévő Mocskos-Duna, illetve a Bátai-Holt-Duna egy-egy szakaszán végeznek kotrást.

A munka legnagyobb része a nyolc kilométeres Bátai-Holt-Dunán zajlik, amelynek egy 950 méteres bátai szakaszán a medret 50-60 méterre szélesítik, és hamarosan elkezdődik egy zsilip építése, amely a Balti-tenger szintje feletti 85 méteren lesz képes megtartani a holtágba jutó vizet.

Mint Márk László elmondta, a beavatkozást az tette szükségessé, hogy a folyamszabályozás miatt süllyed a Duna vízszintje, az ártérre pedig egyre ritkábban jut ki a víz, az ártéri terület évről-évre szárazabb. A kotrással és a zsilippel akár 80-100 ezer köbméternyi vizet tudnak a holtágakban tartani az áradások után; a revitalizáció mintegy tízezer hektárnyi – száz négyzetkilométernyi – területet érint.

A vízügyi szakember kitért arra, hogy a beruházás eredményeképpen a holtágak az eddiginél több tápanyagot – nitrogént, foszfort – tudnak majd megkötni, ami nem csak a vizes élőhelyek helyreállításához járul hozzá, hanem csökkenti a Fekete-tengerbe jutó tápanyagmennyiséget is. A jelenleg évi közel 3.800 tonnára becsült nitrogén-visszatartóképesség akár 5.500 tonnára nőhet, a foszfor esetében pedig több mint 40 százalékos hatásfokjavulásra lehet számítani. A 32 millió dolláros összköltségű világbanki projekt keretében már befejeződött a napi 150-160 ezer köbméteres kibocsátású észak-pesti szennyvíztisztító korszerűsítése, amelynek köszönhetően a foszfort és a nitrogént eltávolítják a szennyvízből.

A beruházást 12,5 millió forinttal támogatta a Globális Környezetvédelmi Alap, amely a vizek tápanyagcsökkentésében érdekelt. Márk László megjegyezte: egy most végzett beavatkozás kísérleti jellegű, amelynek tapasztalatait siker esetén világszerte hasznosíthatják.

Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője elmondta: a kikotort hordalékból vadmentő dombokat építenek, a létrejövő vízjárta terület elsősorban pontyok, aranykárász, compó élőhelye lesz, a sekély parti részeken pedig kétéltű fajok szaporodhatnak el.