Kevés lakás épült

A 2013-ban felépített 7300 új lakás a 2004. évinek mindössze 17 százaléka, és az előző évinél is 31 százalékkal kevesebb – áll a KSH Magyarország, 2013 című, most megjelent kiadványában.

hirdetés

Az építési célok között 2013-ban újra csökkent – 11 százalékponttal, 53 százalékra – a saját használatra épített lakások aránya, míg az értékesítésre szánt lakásoké 43 százalékra nőtt. Bérbeadásra továbbra is csak a lakások 2 százaléka épült. Önkormányzati megbízásból pedig mindössze 55 lakást adtak át tavaly.

A családi házas építkezés visszaszorulásával 2013-ban csökkent a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya, ami az építtetői kör átrendeződésével is összefügg. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, 6 négyzetméterrel kevesebb a 2012. évinél.

Az elmúlt évben – legtöbbször avulás miatt – 1251 lakás szűnt meg, 43 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben.

Az ország lakásállománya mérsékelt ütemben emelkedett. A múlt év végén 4 millió 402 ezer lakás volt az országban, alig 8 ezerrel – 0,2 százalékkal – több az előző évi állománynál. A lassú gyarapodás és a megszűnt lakások számának – az ezredforduló óta tartó – csökkenése a hazai lakásállomány természetes megújulásának tartós lassulását okozta. Ismert, hogy a 100 évenkénti megújuláshoz évi 40 ezer lakást kellene építeni.

A kormány 2011 júliusában kvótarendszert vezetett be a hiteleket törleszteni nem tudók lakásainak értékesítésére. Így 2011 utolsó negyedévétől 2013 végéig a pénzügyi intézmények 29 ezer hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, ebből 15 ezret 2013-ban. A múlt év negyedik negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 118 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem, a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitellel kapcsolatban. Az értékesített ingatlanok száma 2013-ban mintegy 5400 volt, ennek háromnegyedét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vásárolta meg.

A múlt év utolsó napján a lakáscélú hitelek állománya 3318 milliárd forint volt, ami a GDP mintegy 11 százaléka. Az év végi állomány értéke 5,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A 2012 első hónapjaiban, a devizaalapú kölcsönök végtörlesztésekor lecsökkent devizahitel állomány 2013-ban már nem változott számottevően. Állandósult a forint- és devizahitelek aránya is, az előbbiek 47, az utóbbiak 53 százalékkal részesednek a teljes hitelállományból.

A hitelminősítés szempontjából a lakáshitel állomány 78 százaléka volt problémamentes múlt év végén, mintegy 2 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A tavaly folyósított 41 ezer darab, 157 milliárd forint összegű lakáshitel negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban. Az átlaghitel 3,8 millió forint volt 2013-ban, azonos az előző évivel, de 2,7 millió forinttal, azaz több mint kétötödével kevesebb az ezredforduló óta jegyzett legmagasabb, 2008. évi átlaghoz viszonyítva.

Tavaly – az előzetes adatok szerint – a lakáseladások száma mintegy 80 ezer volt, hasonló az előző évihez. A forgalomba kerülő lakások túlnyomó többsége használt, az új lakások részesedése mindössze 2,4 százalékot tett ki.

A használt lakások éves átlagára 3,2 százalékkal csökkent 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly egy használt lakás átlagosan 9,5 millió forint volt, 400 ezer forinttal kevesebb, mint 2012-ben. Budapesten ugyanakkor egy átlagos lakás 13,4 millió forintba került, 800 ezer forinttal kevesebbe a 2012. évinél.

A háztartások által megvásárolt új lakások száma tavaly nem érte el a 2 ezret. Egy új lakás egy négyzetmétere kétszer akkora volt a múlt évben, mint egy használté.