Kevesebben szenvednek a devizahitel miatt

A kormány és a bankszövetség adósmentő intézkedéseinek köszönhetően jó esély van rá, hogy az év végére csökken a hitelük törlesztésére képtelenek száma – mondta Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke szerdán a Pécsi Pénzügyi Napokon. A bankszövetség főtitkára arról szólt: a zéró gazdasági növekedést is meg kell becsülni.

hirdetés

Balogh László a hazai pénzügyi-gazdasági élet képviselőinek részvételével zajló VI. Pécsi Pénzügyi Napok keretében tartott előadásán azt mondta: az újabb árfolyamgát és a kilencven napon túli tartozással rendelkező adósokat érintő intézkedések megállítják a nem fizető adósok számának emelkedését, az év végre számuk lassú csökkenésnek is indulhat.

A PSZÁF alelnöke előadásában kitért rá: a kormány adósmentő intézkedéseivel a magyar devizaadósok kilencven százaléka részesülhet enyhítésben valamilyen formában. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország devizakitettsége a jövőben csökkenni fog, ez pedig mérsékli a bankrendszer, a hitelezettek és az ország sérülékenységét is.

Balogh László előadásának legnagyobb részében a kétezres évek elejétől hangsúlyossá váló lakossági devizahitelezés okairól és következményeiről beszélt. Kifejtette, hogy a devizaalapú hitelek 2003-ban elindult térnyeréséhez több tényező vezetett: egyrészt a korábbi támogatott forinthiteleket nem pótolta új termék, másrészt megemelkedett a jegybanki alapkamat.

Elmondta, a kétezres évek elején mindezek mellett a lakosság is bízott, hitt abban, hogy Magyarország az európai uniós csatlakozását követő években az eurózónának is része lehet. Ebből kifolyólag az árfolyamkockázattal a lakosság jelentős része is csak egy néhány éves időszak tekintetében számolt.

Az alelnök elmondta: önmagukban azok a tények, hogy a lakossági hitelek piacán a 2003-as négy százalékos szintről 78 százalékra ment fel a devizaalapú hitelek aránya; hogy pénzügyi világválság bontakozott ki, az árfolyamok elszabadultak, a lakosság pedig láthatóan túlvállalta magát, mindenképpen beavatkozásra késztették 2010-ben és tavaly a kormányt.

Beszámolt róla, hogy pusztán a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés során 170 ezer család fizette vissza kölcsönét, s mentesült az árfolyammozgásoktól; összesen 1355 milliárd forintnyi hitelt fizettek vissza, a lakossági deviza jelzáloghitel állomány pedig 23 százalékkal csökkent. Hozzátette: a devizaalapú hitelek negyedének leépítése után az újabb árfolyamgát lehetőségével és a 90 napon túli tartozással rendelkezőkkel kapcsolatos intézkedésekkel így szinte minden devizaadós részesülhet valamilyen segítségben.

Kovács Levente a hazai pénzügyi-gazdasági élet képviselőinek részvételével zajló VI. Pécsi Pénzügyi Napok keretében a devizahitelezés hatásai és következményeiről tartott előadásában hangsúlyozta: a pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, a tőkemegfelelést és likviditást. Kiemelte: a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. Ezzel együtt a hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható, míg a külső likviditás bevonása szűkül, ezáltal a hitel/betét arány biztosan változni, javulni fog.

”Meg kell becsülni a lassú gazdasági növekedést, a zéró növekedés is már eredmény, amiért keményen kell dolgozni” – jegyezte meg a főtitkár.