Ki az oka az eladósodásunknak? – Elkészült a jelentés

Az illetékes albizottság szerdai ülésén megvitatta és pontosításokkal elfogadta a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okait, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló összefoglaló jelentéstervezetet, és döntött annak az Alkotmányügyi bizottsághoz történő benyújtásáról. Az albizottság jóváhagyott több, a kormány számára megfogalmazott javaslatot is.

hirdetés

Papcsák Ferenc (Fidesz), az albizottság elnöke az ülésen kifejtette: a korábbi meghallgatások során kiderült, hogy mindenki szerette volna eltolni magától a felelősséget; az előző kormányzati ciklus szocialista kormányait jelentős felelősség terheli, amiért nem avatkoztak közbe. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy az állami kamattámogatás óriási hatást gyakorolt volna a költségvetésre, hiszen annak a GDP-hez mérten 2002-ben még 0,1 százalékos aránya 2010-re 0,7 százalékot tett volna ki, ezzel szemben a családokat terhelő, 2002-ben még 300 milliárd forintos devizahitel-állomány 2010-re 6.600 milliárd forintra, a GDP 24 százalékára duzzadt.

Ha egységes, erős pénzügyi felügyeleti rendszer lett volna, a családok nem kerültek volna a mostani nehéz helyzetbe. Nem véletlen, hogy tavaly év végén ő maga kezdeményezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetséges összevonását – mondta Papcsák Ferenc. A PSZÁF státusát, amely alkotmányos szerv volt, lényegében degradálták, kormányzati szervvé minősítették, ezáltal beavatkozási lehetőségei is csökkentek. Az MNB, bár többször jelezte a problémát a kormánynak, nem tudott megfelelő eszközökkel hatni – összegezte a jelentés nyomán.

Munkája során a Magyar Bankszövetség elnökeit is meghallgatta az albizottság. Ennek kapcsán Papcsák Ferenc kiemelte, hogy a szervezet jelenlegi elnöke, Patai Mihály lényegében elnézést kért a családoktól, ami “nagyon jólesett”, de “késő bánat”, mert ezt korábban kellett volna megtenni.

Nyilvánvalóan a polgároknak is van felelősségük, mert el lehet várni tőlük a nagyobb tájékozottságot, körültekintést – mondta az albizottság elnöke. A legnagyobb felelősség azonban az előző kormányzati ciklus pénzügyi ágazattal foglalkozó szereplőit terheli. Az állami pénzügyi fogyasztóvédelmi és a tisztességes versenyt vizsgáló állami szervezetek is súlyos mulasztást követtek el, ugyanis amikor látták, hogy a lakástámogatási rendszer megszűnésével az emberek belesodródtak ebbe a helyzetbe, összehangolt fellépésre lett volna szükség.

Steiner Pál (MSZP) azt kérte, hogy az olyan minősítéseket, amelyek a kormány tevékenységét kifejezetten politikailag minősítik (például: a Gyurcsány-kormány felelőtlen és cinikus magatartása), vegyék ki a jelentésből. Kifejtette: a devizahitel konstrukciót nem a szocialista kormány találta ki, ez szerinte jelentős csúsztatás és elfogultság; valamennyi kormány tevékenységét minősíteni kellett volna e tekintetben.

A hitelkockázattal kapcsolatban a szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a világon jelenleg nincs olyan számítási modell, amellyel tíz évre előre ki lehetne számolni az árfolyamkockázatot. Szakmailag kifogásolható e probléma kormányzati felelősségi körbe utalása – jelentette ki. A hitelnyújtók kétségtelenül monopolhelyzetben vannak, a jogalkotónak e téren nagy feladatai vannak, ezért is javasolta az MSZP a hitelfelvevők számára a kötelező jogi képviselet biztosítását vagy például a magáncsőd jogintézményének bevezetését.

Papcsák Ferenc az ellenzéki véleményre úgy reagált, hogy a politikai tartalmú nyilatkozatokat magára vállalja.
Az albizottság ülésén részt vett Volner János (Jobbik), a gazdasági és informatikai bizottság alelnöke, aki egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett carry trade típusú termék alkalmatlan a lakosság hosszú távú jelzáloghitelezésére. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egy pénzügyi képzettséggel nem rendelkező magánszemély nem lehet annak a képességnek a birtokában, hogy egy húszéves futamidejű hitelnél a várható kamatpályát, árfolyamkockázatokat mérlegelje, s annak alapján döntsön. Az ilyen termékeket tipikusan a vállalati piacon alkalmazzák, méghozzá úgy, hogy biztosításokkal csökkentik a devizaárfolyam volatilitásának hatásait. Úgy vélekedett, ezzel saját szakmai szabályait is megsértette a bankszektor.

Volner János felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a vállalati és az önkormányzati szektor is erősen érintett a devizahitelezésben, s arra biztatott, hogy a kormány foglalkozzon ezzel a problémával is. Kifejtette: a Jobbik egyetért a PSZÁF és az MNB összevonásával, a kormány ugyanis akkor tudja jól tenni a dolgát, ha a teljes gazdaságpolitikai eszköztár a kezében van.

Az albizottság a kormány számára megfogalmazott javaslatok közül támogatta a magáncsőd jogintézményének bevezetését; a pénzügyi alapismeretek hangsúlyos beépítését az alap- és középfokú oktatásba; a pénzügyi felügyelet és a versenyhatóság fogyasztóvédelmi tevékenységének összehangolását; annak megvizsgálását, hogyan lehetne kiterjeszteni az állami segítségnyújtást azokra, akik nem pénzintézettel, hanem pénzügyi szolgáltatókkal kötöttek szerződést; képzettségi követelmények támasztását a hitelközvetítő társaságokkal szemben (szakirányú felsőfokú, egyetemi végzettség, szakmai gyakorlat); a jogi képviselet bevezetési lehetőségének megvizsgálását.