Kihirdették a szellemi örökség nemzeti jegyzékét

Kihirdette a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett elemeket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat pénteki budapesti megnyitóján.

hirdetés

A nemzeti jegyzékbe elsőként nyolc elem került fel: a mohácsi busójárás, a népművészet mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet, pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség.

A lista előzményeiről szólva Réthelyi Miklós elmondta: Magyarország 2006-ban csatlakozott az UNESCO szellemi kulturális örökségről szóló nemzetközi egyezményéhez, amelynek ajánlásai között szerepel, hogy minden részes állam készítsen saját, folyamatosan frissített leltárt jellegzetes, megőrzendőnek tartott hagyományairól.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a közösségek maguk jelentkezhettek a pénteken kihirdetett listára, amelynek összeállításában a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum keretében működő szellemi kulturális örökség igazgatóság nyújtott segítséget.

Mint elhangzott, a hétvégi kulturális örökség napjain több mint 700 palota, múzeum és egyéb helyszín nyitja meg kapuit a Kárpát-medencében a nagyközönség előtt.

Réthelyi Miklós az örökségvédelem kereteiről szólva a kormányzat fontos feladatai között említette, hogy örökségbarát nemzeti jogrendszert hozzon létre. Ki kell jelölni az örökségvédelem helyét a fejlesztési politikán belül, valamint ki kell alakítani annak kapcsolatát a terület- és vidékfejlesztéssel, a munkaerő-gazdálkodással és a turizmussal – tette hozzá.

“Nem tudni, a magyar állam összességében mennyit költ örökségvédelemre, és azt sem, hogy kulturális örökségünk mennyivel járul hozzá a nemzeti össztermékhez” – mondta Réthelyi Miklós. Hangsúlyozta: az örökségvédelem nem nélkülözheti az állami finanszírozást, amely részben adókedvezményeken keresztül történhetne, de annak a csatornáit is ki kell dolgozni, hogy a kulturális örökségből gazdasági hasznot hajtó ágazatok hozzájáruljanak a műemlékek fenntartásához.

Az ünnepélyes megnyitó résztvevői a kulturális örökség napjairól szólva mindannyian kiemelték a 25 éve Franciaországból induló eseménysorozat összeurópai jellegét. Példaként a megnyitónak otthont adó Andrássy Gyula német nyelvű egyetem rektora, Masák András elmondta: a hétvége során az intézmény Széchenyi István emlékét és a müncheni Oktoberfest hagyományait egyaránt megidézi.

Tamási Judit, a rendezvénysorozatot hazánkban koordináló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízott elnöke emlékeztetett arra, hogy a kulturális örökség napjai keretében egyébként is látogatható vagy esetleg máskor a nagyközönség előtt zárt középületek, műemlékek, kulturális szempontból fontos magánházak nyitják meg kapuikat egy hétvégére, általában ingyen.

A kulturális örökség napjainak helyszíneiről és eseményeiről a rendezvény országosan terjesztett programfüzetéből vagy a www.oroksegnapok.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.