Egykori főszerkesztők, stúdióvezetők, operatőrök és még számos, a pécsi televíziózás kezdetétől jelentős munkát végző szakember visszaemlékezéseit olvashatjuk a hamarosan megjelenő könyvben. A mi képernyőnk – Fejezetek, kulisszatitkok a pécsi televíziózás történetéből – (1976-2011) szerkesztője, Gerner András újságíró negyven év gazdag és szerteágazó történetéből szemezgetett. Megszólal többek között Erős Antónia és Vujity Tvrtko is.
A könyv szerkesztőinek eredeti ötlete az volt, hogy a pécsi televíziózás múltjában meghatározó négy-öt személy emlékeit, szakmai pályafutásával kapcsolatos emlékezetes történeteit gyűjtik össze, s ezekből készül fotókkal színesített kötet. Ám minél többet ötleteltek, a lista annál terebélyesebb lett.
– Amikor édesanyámmal, Hárságyi Margittal több mint nyolcvan nevet szedtünk össze, éreztük, lelkesedésünknek megálljt kell parancsolnunk. Megállapodást kötöttünk: édesanyám többnyire a pécsi televíziózás első húsz évében meghatározó személyiségekkel beszélget, én pedig az azt követő időszak képviselőivel. Végül hetven megszerkesztett interjú került be a könyvbe – mondta a szerkesztő Gerner András.
[su_note note_color=”#e7ecc8″]
Hárságyi Margit 23 évig dolgozott szerkesztő-riporterként, műsorvezetőként és sok más beosztásban az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójában, számtalan magazin- és hírműsor, több dokumentumfilm fűződik a nevéhez. Pályafutásának egyik kiemelkedő állomásaként a világhírű rendezővel, Andrzej Wajdával is két interjút készített. Gerner András korábban újságíróként dolgozott, évek óta a Janus Pannonius Múzeum sajtókapcsolataiért felelős.[/su_note]
Terjedelmi okokból szelektálni kellett tehát. Előnyt élveztek a szerkesztő-riporterek, az operatőrök és a rendezők, hiszen a nézőhöz eljutott végtermék minősége és tartalma elsősorban az ő szakmai felkészültségüktől függött. A hőskor tanúitól minden lényeges mozzanatot igyekeztek megtudni: olyan szakemberekkel beszélgettek, akik még 35, majd 16 milliméteres filmre is dolgoztak, akik el tudták mesélni, milyen volt, amikor 10-12 fős stábok több napos terepszemle után érkeztek egy-egy forgatásra.
Ám a kötetben a körzeti stúdió életének olyan meghatározó alakjai is megszólalnak, mint Belénessy Csaba, Békés Sándor, Füzes János, Gombár János, Pánics György vagy a Pécsről induló Erős Antónia, Kandász Andrea és Vujity Tvrtko is.
adásában
A záródátumot (2011) az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának megszűnése adja, azonban a korábban felvett anyagokat lábjegyzetekkel, kiegészítésekkel igyekeztek a kézirat lezárásáig aktualizálni. Az írás ugyanakkor nemcsak a körzeti stúdió fejlődésével foglakozik, a kötet – több interjúalany visszaemlékezései alapján – tartalmazza az MTV Pécs közreműködésével, szakmai felügyelete alatt létrejött és működtetett Lvov-Kertvárosi Közösségi Televízió, a Pécsi Városi Televízió, majd a Pécs Televízió, s a rendszerváltozás után létrejött és néhány évig működő Baranya Televízió és Mecsek TV történetét is. Végül az ÉK TV, s annak jogutódja, a Pannon Televízió néhány egykori és jelenlegi munkatársaival ismerkedhetünk meg.
A szerzőket a kezdetektől fogva az értékközvetítés érdekelte, az elfeledett és sokkal jobb sorsa érdemes alkotások bemutatása. A könyv abszolút hiánypótló, mert ezidáig nem készült hasonló munka a pécsi televíziózásról, és ha minden igaz, akkor A mi képernyőnk hamarosan még fontosabb szerepet tölthet be, mert már jelentkezett egy középiskolai tanár, aki médiatörténeti tananyagként használná.
A beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató november 13-án, este 6-kor a Vasutas Művelődési Házban lesz.
Kiemelt képünkön: Barcs város lett (1978) – dokumentumfilmet forgat az MTV Pécsi Stúdiója (rendező: Erdőss Pál)
