Lakásra gyűjtenek a fiatalok

A fiatalok önállósodási kedve nem változott jelentősen, ám akik elköltöznének a szülőktől, az első lépést saját lakás megszerzésével képzelik el, és a megtakarítási célok között is első helyre lépett a lakásra gyűjtés – derül ki a K&H első negyedéves, pályakezdők elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.

hirdetés

A K&H negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdez meg interneten kiküldött kérdőív segítségével. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók, illetve településtípus tekintetében. A válaszadók az élet számukra legfontosabb területeit értékelik aszerint, mennyire elégedettek, és mit várnak a jövőtől. A felmérés eredményeiből a K&H negyedévente teszi közzé a pályakezdők jóléti indexét, amelynek értéke -50 és +50 között mozog.

A K&H szerdán MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 19-29 éves városi fiatalok 61 százaléka még a szülőkkel együtt él, és kevesebb, mint negyedüknek fontos csak, hogy önálló háztartásba költözzön. A megkérdezettek közül főleg a nők, az idősebbek és a Budapesten lakók szeretnének önállósodni. A korábbi negyedévekben az elköltözni vágyók számára az albérlet volt a legvalószínűbb megoldás a különköltözésre. Most a válaszadók 40-40 százaléka említette azt, hogy lakásvásárlásban, illetve -bérlésben gondolkozik.

Bár félretett pénze továbbra is csak a fiatalok alig több mint harmadának van, Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese szerint fontos változás figyelhető meg a megtakarítások célját illetően. Míg korábban a takarékoskodók közül legtöbben azt válaszolták, hogy általános tartalékot szeretnének félretenni, most a lakás került az első helyre a megtakarítási célok között. A mérések óta most a legmagasabb azok aránya, akik az önállósodás útját saját lakásban képzelik el, amiben bizonyára nagy szerepe van a kedvező lakáshitel kamatoknak és hitelkonstrukcióknak – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.

Budapesten a lakásvásárlás felé terelheti a fiatalokat az is, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a lakások bérleti díja. Már nem ritka, hogy egy 40 négyzetméteres lakásért havonta akár 100 ezer forintot kell fizetni, de a bérleti díj a belvárostól távolabbi kerületekben is közelíti a 60 ezer forintot. Ezzel szemben egy 5 millió forintos, 20 éves futamidőre igényelt lakáshitel havi törlesztőrészlete (4,4 százalék teljes hiteldíjmutatóval) nem éri el a 31 ezer forintot.

A szülőkkel lakó fiatalok 26 százaléka egyáltalán nem akar még elköltözni a szülői házból, ami az eddigi legmagasabb érték. A megkérdezett fiatalok 12 százaléka tervezi, hogy a következő 3 évben vesz lakást, közülük 22 százalék saját erőből szándékozik ezt megoldani, a többiek kisebb-nagyobb hitelt vennének fel.

A megkérdezettek kisebb körének van csak megtakarítása, de ahol lehetőség van félretenni, ott magasabb összeget tudnak megtakarítani. Az átlagos félretett összeg 698 ezer forint, a budapestiek 1,4 millió forint körüli összeget említettek, a kisvárosokban ennek negyedét, 375 ezer forintot – ismerteti a K&H.