Ama csodálatos egység, amit test és lélek közösen alkot, csorbát szenvedhet, s ettől rosszul érezzük magunkat. Testünket-lelkünket egyaránt ápolnunk kell nagy odafigyeléssel, őszintén. Ki a hit erejét hívja ehhez segítségül, így nagyböjtben, ki a tisztítókúrára esküdvén kezd méregtelenítésbe. A lényeg, hogy végigjárja a maga választotta utat, melynek végén átélhető a vágyott harmónia.
– A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, hisz még a karácsonyt is azért várjuk, mert megszületik, aki majd meghal és feltámad értünk – vezet be az ünnep misztériumába Gál Károly kozármislenyi plébános. – A húsvéti nagyböjt egy negyvennapos lelkigyakorlat. Lényege, hogy megtisztítsuk és újból megerősítsük Istenhez való viszonyunkat. Miként II. János Pál pápa fogalmazott: „hogy segítsen önmagunkat egészen Istennek ajándékozni.” Az ember még a legtartalmasabb lelki élet mellett is fárad, kopik, sablonossá válik, a böjt viszont mélyebb istenismeretre vezeti. Sőt, évről évre egyre szorosabbá válik ez a kapcsolat ember és Isten között. S ezzel együtt rend keletkezik az életünkben, mert rájövünk, mi fölösleges benne. A mai társadalomban ez különösen fontos kérdés. Nem igaz ugyanis, hogy rohan a világ. Csak minket hajtanak, mi pedig elhisszük, hogy így kell lennie. A tanítványaim között akad, aki megfogadta: a nagyböjtben kevesebbet facebookozik. Amint ezt betartja, rádöbben: temérdek ideje szabadul föl, amit eddig elvett tőle az internet. Vagyis rárakódott a mindennapjaira valami, amihez helytelenül ragaszkodott. De a böjt nemcsak a lemondásról szól, hanem arról is, hogy annak a helyébe, amit kisöpörtem az életemből, kerüljön valami érték. Például, hogy több időt töltök a szüleimmel, a családommal, a barátaimmal. A böjt a kertműveléshez hasonlatos: miután alaposan átvizsgálom az ágyásokat, kiderül, hogy egyikben semmit sem kell tennem, a másikban gazolnom illenék, a harmadikban pedig a kiszedett növények helyébe ideje mást ültetnem. A bűnbánat fontos ismérve, hogy az ember próbál megszabadulni a bűneitől, rossz szokásaitól. De ez nem megy egyik napról a másikra. Először néhány dolgon kell változtatnunk, aztán eszerint elindulnunk és fejlődnünk. S ha életünk egy pontján ez megtörténik, idővel az egész megváltozik.
– Böjt és ima szorosan összefügg.
– A testi lemondás ima nélkül csak testedzés. Egy élsportoló folyamatosan ezt teszi. A testi szigorúság: önfegyelmezés, tűrőképességünk növelése, aminek manapság ugyancsak híjával vagyunk. Ám a böjt a lelkünket is megedzi. Mindenkiben ott a békére való törekvés, ehhez kell az ima, hogy a belső harmóniánk helyreálljon.
– Miféle tilalom kapcsolódik a nagyböjthöz?
– Az étkezésben a pénteki hústilalom, és az, hogy hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti nap, amikor a 18 és 60 év közöttiek csak háromszor étkezhetnek, s ebből egyszer lakhatnak jól.
– Pontosan meddig tart a húsvét előtti böjt?
– Hamvazószerdától nagycsütörtök estig, igaz, utána még három napig folytatódik, de e három szent nap, melynek egyike a nagypéntek, már a húsvét ünnepléséhez tartozik, így külön egységet képez. A negyvennapos böjt a nagyszombat éjszakai virrasztással ér véget.
Szent szám a 40
A keresztény világban a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá. Megfigyelhetjük, hogy a Szentírásban a 40-es szám mindig valamilyen fontos eseményt készít elő, illetve annak jelentőségét hangsúlyozza. XVI. Benedek pápa 2009-es nagyböjti üzenetében is kitért erre.
Jézus, mielőtt elkezdte nyilvános tevékenységét, tanítói szolgálatát, 40 napig böjtölt a pusztában. Mózes 40 napig tartózkodott a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a kőtáblákba vésett Tízparancsolatot. Jónás próféta 40 napos böjtöt hirdetett a bűnös Ninivének. Negyven napig tartott a vízözön, s 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában. 40 nap és 40 éjjel böjtölt Illés is, mielőtt találkozott az Úrral Hóreb hegyén.
Tavaszi nagytakarítás a szervezetben
– Miként tavasszal a természet megújul, felfrissül, úgy az emberi szervezet számára is alkalmas időszak ez a méregtelenítésre, a tisztulásra, a böjtre – véli Bázingné Rodek Eszter vezető dietetikus. – Ilyenkor a télen felhalmozódott méreganyagok jobban kiüríthetők, s immár hozzáférhetők a finom, friss, vitaminnal és ásványi anyagokkal teli zöldségek-gyümölcsök is. Egy tisztítókúra pár naptól több hétig, akár 30-40 napig is eltarthat. Aki egészséges, egy tíznapos kúrát nyugodtan vállalhat, de a böjt hosszát és jellegét nagyban befolyásolja, ha az illető valamilyen betegségben szenved és gyógyszert szed. Ez esetben orvosi ellenőrzés mellett szabad csak belevágni, előzetes laborvizsgálat után. A méregtelenítés során ugyanis csökken például a vércukorszint és a vérnyomás, a koleszterin- és a húgysavszint pedig megnő a vérben, s noha ez csupán átmeneti állapot, komolyabb problémát is okozhat. A vese-, a cukor- és a daganatos betegségek kizáró okot jelenthetnek, s nem szabad böjtölniük a kismamáknak, a gyermekeknek, az időseknek, a pajzsmirigy-problémával küszködőknek, s mentális betegségek vagy tbc esetén sem javasolt. Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy az egészséges életre törekvők, mintegy megelőzésként beiktatnak 1-2-3 napos böjtöket, heti rendszerességgel tartanak például gyümölcsnapot. Ezt érdemes a hét elejére tenni, ellensúlyozva a szombati-vasárnapi, nehezebb otthoni kosztot. Ha valaki szigorú böjtre adja a fejét, azt érdemes pihentető szabadsággal is összekötnie. Nemcsak az első napok kellemetlen kísérőjelenségei miatt. A szervezet, ahogy nem kap kellő táplálékot, átáll egy „belső tüzelésre”, a felhalmozódott fehérjéket és zsiradékot elkezdi lebontani, ezek égetése során pedig olyan anyagok (ketontestek) szaporodnak föl, amelyek savasodást okoznak. Ilyenkor bágyadtság, ingerültség, figyelemhiány, látás- és alvászavar is felléphet, az ember izzadékonyabbá válik, ez kellemetlen testszaggal jár, rossz lehet a lehelete, vizeletének színe és szaga is megváltozik. Mindez természetes velejárója a böjtnek, hisz testünk a bőrön, a tüdőn és a vesén keresztül választja ki a méreganyagokat. Idővel e tünetek elmúlnak, ám a böjthöz hozzátartozik egyfajta kikapcsolódás is, az, hogy elvonuljunk a világtól, és csak önmagunkra, a testünkre figyeljünk, s akkor alhassunk, pihenhessünk, sétálhassunk és mozoghassunk, amikor jólesik. Ezért szokták a böjtkúrákat szállodákban, wellness központokban szervezni, mert ott minden feltétel adott ehhez.
– Miféle változatai vannak a méregtelenítésnek?
– Az egyszerű, klasszikus böjtben a szilárd táplálékról és az élvezeti cikkekről (kávé, cigaretta, alkohol, édesség) mondunk le, miközben napi 3-5 liter folyadékot fogyasztunk: szénsavmentes ásványvizet, zöldség és gyümölcs frissen facsart levét és gyógyteákat, melyek segítik a vesét és a májat a kiválasztásban. A szárazböjt alatt semmit sem vehetünk magunkhoz. Ez már embert próbálóbb változat. Létezik az említettek kombinációja is, és persze van olyan, amely célzottan egy-egy betegség kezelésére irányul, pl. a Kousa-féle búzadiéta és a Mayr-kúra a gyomor-és bélrendszer megbetegedései esetén. Alapszabály, hogy a böjtnek meglegyen az optimális ritmusa. Sem belevágni, sem abbahagyni nem szabad hirtelen. Ám ha körültekintően végezzük, sokat segítünk szervezetünknek. Megérdemli a törődést, hisz egy életen át szolgál bennünket.
