Magyarország-Kína: közös nyilatkozat

Közös nyilatkozatot adott ki Magyarország és Kína kormánya a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről csütörtökön. Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Li Ko-csiang miniszterelnököt, aki elfogadta a meghívást.

hirdetés

A dokumentum – amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője bocsátott az MTI rendelkezésére – rögzíti, hogy Li Ko-csiangnak, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének meghívására Orbán Viktor kormányfő február 11-13. között hivatalos látogatást tett Kínában, és a két fél eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi és regionális kérdésekről.

“A két fél úgy véli, hogy napjainkban a világ többpólusúvá válása és a gazdasági globalizáció mélyül és fejlődik, a kulturális sokszínűség és az információs társadalom fejlődése folyamatosan halad előre, s egymás után merülnek fel a különböző kérdések és kihívások. Az új helyzetben a feleknek erősíteniük kell a kommunikációt és koordinációt, valamint a gyakorlati együttműködést, a kölcsönös előnyök és a közös nyereség elvei alapján elő kell mozdítaniuk a közös fejlődést, hozzá kell járulniuk egy harmonikus világ kialakításához, amelyet a tartós béke és a közös felvirágzás jellemez” – olvasható az utolsó vezetői találkozó után Pekingben és Budapesten is kiadott magyar-kínai közös nyilatkozatban.

A dokumentum rögzíti, a felek szerint a diplomáciai kapcsolatfelvétel óta eltelt több mint 60 év során a hagyományos magyar-kínai barátság folyamatosan fejlődött, a két ország együttműködése folytonosan mélyült, és nagy eredményeket ért el. 2014-ben esedékes a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója, és egyben a két ország baráti együttműködési partnersége létrehozásának 10. évfordulója is. A két fél hangsúlyozza, hogy ezt az alkalmat megragadva folytatják magas szintű érintkezéseik tendenciáját, elmélyítik a kölcsönös politikai bizalmat, bővítik a minden területre kiterjedő gyakorlati együttműködésüket, előmozdítják, hogy a két ország baráti együttműködési partnersége új lendületet kapjon, és hozzájáruljon a két nép jólétének növeléséhez.

A felek tiszteletben tartják egymás fejlődési útválasztását, amely megfelel saját országuk adottságainak – áll a nyilatkozatban, amely tartalmazza azt is: a magyar fél nagyra értékeli Kínának a reform és a nyitás megkezdése óta elért hatalmas eredményeit, elismeréssel tekint a “kínai álomra”, amelyet Kína nemzete megújulásának megvalósítására vetett fel, tiszteletben tartja a kínai félnek a reform átfogó elmélyítését kitűző hatalmas távlati terveit, és bízik abban, hogy ez a folyamat egyre több fejlődési lehetőséget fog hozni a világnak. Kína támogatja Magyarországnak az EU tagországaként megvalósuló aktív részvételét az európai integráció folyamatában, valamint azokat az erőfeszítéseit, amelyeket országa gazdasági és társadalmi fejlesztése érdekében kifejt.

A két fél megerősítette, hogy egymás szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása és egymás alapvető érdekeinek és fontos szempontjainak figyelembe vétele teljes összhangban van a hagyományos kínai-magyar barátsággal. Magyarország határozottan kitart az egy Kína elv mellett, a kínai fél pedig nagyra értékeli “a magyar fél helyes álláspontját”.

A felek kinyilvánították, hogy a kölcsönösen előnyös és mindkét félnek kedvező gyakorlati együttműködés megerősítése megfelel a két ország alapvető érdekeinek. A Kína által megvalósított nyitási politika és a magyar fél által folytatott keleti nyitás politikája számos fontos területen összecseng. A feleknek tovább kell mélyíteniük együttműködésüket a gazdasági-kereskedelmi, befektetési, pénzügyi, távközlési és infrastruktúra-fejlesztési területeken – rögzítették. A kínai fél üdvözli a magyar vállalatok kínai befektetéseit és együttműködéseit, és továbbra is arra ösztönzi a kínai vállalatokat, hogy a piaci viszonyokkal összhangban növeljék a jó minőségű magyar termékek importját, illetve fektessenek be Magyarországon. A magyar fél üdvözli a kínai vállalatok magyarországi tevékenységének fejlesztését, és kedvező beruházási feltételeket biztosít számukra. A felek megerősítették, hogy ellenzik a protekcionizmus minden formáját.

Magyarország és Kína az emberek közötti közvetlen kapcsolatok erősítését a két ország kapcsolatai folyamatos fejlesztése jelentős mozgatóerejének tartja, és kész tovább folytatni együttműködését az oktatási, tudományos és technológiai területen, az ifjúsági csereprogramokban, egymás nyelvének oktatásában, a turizmusban és a helyi önkormányzataik közötti kapcsolatokban.

Nagyra értékelik a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésben elért haladást.

Úgy vélik, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolat az egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és aktívan kell építeni a kölcsönös tiszteleten alapuló, a közös nyereséget célzó együttműködést tartalmazó, globális kitekintésű kínai-EU kapcsolatokat.

A felek határozottan ellenzik a terrorizmus minden formáját. Készek erősíteni a terrorizmus elleni együttműködést, és hozzájárulni ahhoz, hogy a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködés további eredményeket érjen el.

Kiállnak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni közös fellépés mellett.

Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott a kínai fél baráti fogadtatásáért, és magyarországi látogatásra hívta meg Li Ko-csiang miniszterelnököt, aki örömmel elfogadta a meghívást, és kifejtette, hogy egy mindkét félnek megfelelő időpontban kész újra ellátogatni Magyarországra – áll a nyilatkozatban.

A dokumentum kitér arra, hogy a gazdasági, kereskedelmi, befektetési, infrastruktúra-fejlesztési és humán együttműködési területeket érintően több kétoldalú megállapodás és üzleti szerződés született a látogatás alatt.

  • Khmm…

    “Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a Kelet része lenni. Éppen azért jöttünk ide, mert ott már nem találtuk a helyünket. Szerencsétlen és igazságtalan nagyhatalmi paktumok szorítottak ki a nyugati világból. Egy nyugati kultúrnemzet életére rátelepedett a Kelet uralma, amely megmételyezte és tönkre tette országunkat. Nyugatos nép a keleti önkény hálójában. Ez a magyarok tragédiája, amelyet a XX. századi kommunizmus hozott a nyakunkra. Kékcédulás választás, a szovjet felszabadítás hamis mítosza, a vas és acél országának lázas látomása, a munkásosztály hatalmáról és a Nyugat bukásáról táplált beteges propaganda.” (Orbán Viktor, 2007)