Megbüntethetik a szelektív hulladéktárolók fosztogatóit

A másodlagos nyersanyagok hasznosításával foglalkozó Biomark 2000 Kft. szerint valószínű, hogy nem kerülhetik el a felelősségre vonást a jövőben azok, akik üzletszerűen fosztogatják a szelektív gyűjtőedényeket.

Tekker Tamás, a cég ügyvezetője az MTI megkeresésére elmondta: bár az elmúlt két évben megszüntették az eljárásokat olyan személyek ellen, akik rendszeresen kiürítették a pécsi városüzemeltetési vállalat papírgyűjtőit, majd a tartalmukat értékesítették, az ügyészség végül a napokban elfogadta a társaság érvelését, miszerint a tárolókban elhelyezett szelektív hulladék nem kerülhet jogszerűen a fosztogatók tulajdonába.

Az ügyvezető utalt rá, hogy 2010-ben emelkedni kezdett a hulladékpapír ára. Amíg közvetlenül a válság kitörése után, 2008 végén 1350-1400 forintot fizettek, most már 27.000 forintot adnak egyes átvevők a hulladékpapír tonnájáért.
Ennek oka, hogy bár a fogyasztás csökkenésével kevesebb csomagolóanyagra volt szükség, ebből következően a szelektív gyűjtőkbe is kevesebb jutott, a hazai és külföldi papírfeldolgozók nyersanyagigénye nőtt, és ez emelte az árakat.

“A hulladékpapír értékesítésében rejlő üzleti lehetőségeket felismerve egyének és csoportok indultak útnak személygépkocsival, teherautóval, hogy Pécs utcáit járva még a hulladékgazdálkodó járműveinek érkezése előtt kiürítsék a gyűjtőket. Ezzel nemcsak a hulladékgazdálkodó bevételét csökkentették, hanem számos edény megrongálásával károkat is okoztak” – mondta.

Tekker Tamás számításai szerint a fosztogatók miatt tavaly 12 millió, az idén mintegy 21 millió forint az elmaradt bevétel Pécsen. Feljelentéseik alapján öt büntetőeljárás indult kisebb értékre elkövetett lopás miatt, de egyetlen érintettet sem marasztaltak el.

“Három esetben a rendőrség szüntette meg a nyomozást arra a legfelsőbb bírósági állásfoglalásra hivatkozva, hogy a tárolókba kidobott hulladék gazdátlan, értékkel nem bíró dolog. Két ügyben a bíróság mentette fel a vádlottakat, amit azzal indokolt, hogy a hulladék akkor kerül a szolgáltató tulajdonába, ha azt elszállítja” – mondta el. Hozzátette: a hatóság még arról is rendelkezett, hogy az eljárásban bizonyítékként lefoglalt papírt vissza kell adni a korábbi gyanúsítottaknak.

Tekker Tamás elmondta, hogy panasszal éltek a döntések ellen. Érvelésük szerint különbséget kell tenni hulladék és szelektíven gyűjtött, újrahasznosításra alkalmas másodnyersanyag között.

“Azzal, hogy a lakosság a szelektív hulladékot a szolgáltató közterületeken vagy társasházakban található edényeiben helyezi el, lemond róla a társaság javára, amely ezzel gazdájává válik a hulladéknak, és az értékesítéséből származó bevételt számításba veszi a hulladékszállítási díjak megállapításánál” – mutatott rá.

Szavai szerint a hulladékgazdálkodók a kommunális hulladék elszállításához, kezeléséhez hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtést is kötelező közszolgáltatásként, jelentős anyagi ráfordítással végzik.

“Nem lehetséges hosszú távon úgy működtetni a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, hogy a szolgáltatónak a másodnyersanyagok alacsony világpiaci ára mellett veszteségeket elszenvedve is kötelező gyűjtenie, ha pedig az árak emelkednek, akkor bárki szabadon kiürítheti az edényeket” – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy a fosztogatók nem saját használatra gyűjtik a már a tárolókban elhelyezett papírhulladékot. Tevékenységüket haszonnal, üzletszerűen végzik. Közben gyakran megrongálják a gyűjtőedényeket, illetéktelenül jutnak be a társasházakba, vagyis a szolgáltató álláspontja szerint nemcsak lopást, rongálást, hanem esetenként birtokháborítást is elkövetnek.

Tekker Tamás azt mondta: az ügyészség ezen érveikre reagálva szóban jelezte a közelmúltban, hogy folytatódnak a nyomozati eljárások a szelektív hulladékgyűjtők fosztogatóinak ügyében.

“A másodnyersanyagok eltulajdonítása nemcsak pécsi, hanem országos probléma. Ha az igazságszolgáltatás a jövőben nem marasztalná el a gyűjtők fosztogatóit, ellehetetlenülhetne a szelektív hulladékgyűjtés” – mondta az ügyvezető.

hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés