Ugrásszerűen nőhet a fertőzöttek száma, nyárra tetőzhet a járvány

A kormány megtárgyalta a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben hozott, de eddigi parlamenti döntés hiányában lejáró intézkedések sorsát, és talált megoldásokat, elsősorban az intézményfenntartók közreműködését kéri – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az online tartott kormányinfón.

Erre azért volt szükség, mert 15 nap után lejár a veszélyhelyzetben hozott intézkedések hatálya, az pedig az Országgyűlés hatáskörének kiüresítését jelentené, ha a kormány újra és újra 15 nappal meghosszabbítaná ezeket a lépéseket – magyarázta a tárcavezető.

Ezért úgy döntöttek, hogy kérik, a parlament jövő heti döntéséig az egyetemek és főiskolák zárva tartását a fenntartók rendeljék el, és a bölcsődék és óvodák esetében is azt kérik a fenntartóktól, rendeljenek el addig szünnapot.

A határzár fenntartását a belügyminiszter saját hatáskörben fogja megoldani, az ítélkezési szünet kérdésében pedig az igazságügyi miniszter tárgyal majd a bírósági hivatal elnökével – közölte Gulyás Gergely.

A költségvetésben rendelkezésre állnak a források a védekezésre

Több százmilliárd forintos költsége lesz a koronavírus-járvány elleni védekezésnek, ezek a források a költségvetésben rendelkezésre állnak – mondta Gulyás Gergely.

A tárcavezető kiemelte: a kormány minden olyan intézkedést, amelyet a környező országok is megtettek, lényegesen előbb hozott meg, mint a többi ország, ezért a fertőzés mértéke jóval kisebb, mint Európa legtöbb országában. Remélhetőleg a fertőzés terjedésének üteme továbbra is lassabb marad, de az elkövetkező napokban, hetekben ugrásszerűen nőhet a fertőzöttek száma. Június, júliusra várható a járvány tetőzése – közölte.

Hozzátette: ugyanakkor minden feltétel adott, hogy kontroll alatt tarthassák a járványt, az egészségügyi ellátórendszer felkészült a lehető legtöbb beteg fogadására.

Gulyás Gergely kitért rá: csütörtökön videókonferencia keretében egyeztetnek az EU állam- és kormányfői. A koronavírus-járvány elleni védekezésben a Brüsszel által ismertetett tervek Magyarországnak a legkevésbé kedvezők, mert nem pluszforrásokat irányoz elő, hanem már létező pályázati források lehívását könnyíti meg, márpedig Magyarország a legjobb pályázók között van, már csaknem az egészét lekötötte a forrásoknak – mondta.