„Nem szabad hagynunk, hogy leüljön a téma” – kampány egy élhetőbb régióért

A családi boldogság megteremtésének legfontosabb eszköze a női elhatározás. Ennek erejét ismerhetjük meg a Lépj és Maradj kampány portrévideóiban is, amely a Dél-Dunántúl területén küzd az elvándorlás ellen, többek között inspiratív kisfilmekkel. De képes egy ilyen jellegű kezdeményezés valódi változást hozni? Fenyvesi Zsuzsannával, a kampány egyik szereplőjével, aki jogász karrierjét cserélte le a családi étterem pultjára –az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk.

hirdetés

– Egy határozottan szokatlan történet a Tiéd. A Janus Pannonius Tudományegyetemen szereztél jogász végzettséget, 2006-ig praktizáltál, majd a kisfiad születése után mégis inkább a család közelségét és a vendéglátást választottad az eredeti szakmád helyett. Rengeteg tanulsággal szolgál a Veled készített videó a kitartásról, az álmainkért hozandó áldozatokról, akárcsak a többi kisfilm. De adódik a kérdés, lehet-e valódi létjogosultsága a régiós elvándorlás elleni közdelemben egy főként inspiratív videókra építő kampánynak?

– Véleményem szerint van létjogosultsága egy ilyen kampánynak, és úgy vettem észre, hogy az indulás óta elég sokan felkapták a fejüket a filmekre. E tekintetben az én helyzetem speciális, hiszen olyan szakmában tevékenykedek, ahol közvetlen napi kapcsolatban vagyok emberekkel, sok vendéggel találkozom hetente, így sokakat érdekel, amit mondok, teszek.

– Milyen visszhangot váltott ki a film a közvetlen környezetedben?

– Sokan elcsodálkoztak az életutamon, hiszen sosem vertük nagydobra, hogy mi is az eredeti foglalkozásom. Sokaknak tetszik a jogász karriertől az étterem pultjáig vezető út és ez az éles váltás. A fiataloktól rengeteg dicséretet kaptam azóta, többen nagyra értékelik a merészségem. Akadnak persze, akik megkérdezték, hogy komolyan gondoltam-e, de a saját korosztályomból (akik még mindig a vállalkozások zömét viszik a városban) pozitív reakciókat váltott ki, ők is úgy gondolják, hogy Pécsben igenis van perspektíva, vannak kiaknázatlan lehetőségek. A legaranyosabb reakció különben egy pesti orvos hölgyé volt, aki csak annyit jegyzett meg, hogy látta a filmet, csomagol és jön is Pécsre.

[youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=Ngf11uKrGGA” width=”700″]

– Hosszú távon szerinted változhat valami egy ilyen kezdeményezéstől?

– Emberi szinten biztosan van hatása, talán segített egy kicsit újra felfedezni a város, a környék értékeit. A Facebookon rengeteg pozitív komment érkezett a megjelenést követően arról, hogy tényleg jó ebben a városban élni, jó pécsinek lenni, és hogy sokan azért dolgoznak, hogy a gyerekeinknek is ugyanezt jelentse ez a város. Egyébként úgy gondolom, hogy bármilyen kezdeményezés számít, ami felhívja a figyelmet arra, hogy ezekben a városokban, ebben a térségben még vannak, akik próbálkoznak, akik nem állnak egyhelyben, akik úgy érzik, hogy érdemes tenni magukon túl a városért, a közös pécsi jövőért. Erőt, optimizmust próbálunk sugallni a saját példánkkal, törekvéseinkkel. Egy-egy ilyen riport, beszélgetés folytán bemutatott életkép talán feloldja azokat a félelmeket, amelyek hatására sokan az első apróbb nehézségnél félbehagyják azt, amibe épp, hogy csak belekezdtek. Amikor valami olyasmit olvas, vagy hallgat az ember, mint ennek a kampánynak a videói, az adhat egy lökést, ami átsegíthet a holtponton. A sikerhez annyira kevés dolog kell: hit, életerő, egy kis ész, kreativitás, lelkesedés és kitartás. Az utolsó a legfontosabb. Még mindig vannak lehetőségek ebben a régióban is, csak kitartóan menni kell utánuk, ha egyszer az ember észreveszi őket és kellő erőt érez a kiaknázásához.

fenyvesi zsuzsanna
Fenyvesi Zsuzsanna

– Mi lehet annak a kulcsa, hogy egy régiós kampány további eredményeket érjen el, gyökeres változásokat hozzon?

– Nem szabad hagynunk, hogy leüljön a téma. További fórumokra volna szükség, ahol nagyobb vállalkozások, közintézmények, ezek képviselői, városvezetők, polgármesteri hivatalok, illetékhivatalok, közigazgatási hivatalok, valamint vállalkozó kedvű magánszemélyek kötetlenül beszélhetnék át a legfontosabb kérdéseket, tehetnének szabadon javaslatokat. A személyes találkozással, a helyi élet motorjaiként működő vállalkozók, munkavállalók meghallgatásával, az igényeket egybegyűjtve egy támogató, párbeszédes légkör alakulhatna ki.

Ez lehetne akár egy kiindulási pont azoknak is, akiknek megvan az ötletük, az affinitásuk, hogy létrehozzák, amit megálmodtak, csak kellene hozzá egy kis iránymutatás, hogy mit, hol, hogyan érdemes a kezdet kezdetén megtenniük. Nem beszélve azokról, akik keresik az ötletet.

Nem kell bonyolult eseményekre gondolni, egy beszélgetés mondjuk a Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, vagy egy nyílt fórum, ahol mindenki felteheti a kérdéseit a remélt jó és pontos válaszokért. Emellett lehetnének olyan programok, ahol a legalapvetőbb vállalkozási, jogi kérdéseket feltehetik az emberek hozzáértőknek. Korábbi ügyvédi tevékenységem kapcsán tapasztaltam, hogy sajnos a legegyszerűbb jogi alapismeretekkel, vagy épp a társasági, vállalkozási formákkal sincsenek sokan tisztában. Ezentúl, pedig érdemes adott szakmák képviselőit (vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem stb.) meghallgatni a tapasztalataikról, nehézségeikről, szabályozásokról, hogy könnyebb legyen meghozni a döntést egy új tervről és kevesebb meglepetés várjon rájuk a gyakorlatban.

Azt gondolom, hogy akik ezt már végigcsinálták és naponta gyakorolják, számtalan ötletet tudnának adni azoknak, akik még csak most teszik meg az első lépéseket. Említhetjük példaként a Women are Future díjazottjait is, biztosan vannak tapasztalataik e téren, érdemes lehet rájuk is odafigyelni a későbbiekben.

A Lépj és Maradj kezdeményezés további videói ide kattintva tekinthetőek meg.

[box title=”A Lépj és Maradj kezdeményezésről” box_color=”#d30d64″]A Lépj és Maradj! Nők a Dél-Dunántúli régióért, az európai uniós finanszírozású Women – 4CE506P1 projekt hazai kampánya, amely a Central Europe Programme 2007-2013 belül valósul meg. A munkában Magyarországon kívül még Szlovénia, Ausztria, Németország és Lengyelország egy-egy olyan régiója vesz részt, ahol problémát jelent az elvándorlás jelensége, különös tekintettel a jól képzett női munkavállalókra. A hazai régió a KSH adatai szerint 2001 és 2011 között 6%-át veszítette el lakosainak, amely több mint kétszerese az országos, 2,6%-os népességfogyásnak (ennél csak Észak-Magyarországon csökkent drasztikusabban a lakosságszám). Ezen a szomorú tendencián szeretne változtatni az uniós projekt hazai kampánya, amely többek között hasznos munkavállalói és munkakeresési tanácsokat, szakértői írásokat, naprakész munkaerő-piaci trendeket és ajánlatokat oszt meg felületein. Ezeket a törekvéseket egészíti ki egy régiós videó portré sorozat is, amelyben az élet különböző területein meghatározó pályát befutott hölgyek mesélnek saját útjukról, a régióban megtalálható lehetőségekről, illetve megosztják tanácsaikat a nézőkkel arról, hogy mire érdemes figyelni, illetve mit érdemes elkerülni, ha valaki a Dél-Dunántúlon tervez szakmai karriert, családot. A projekt az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásával valósul meg. Honlap: www.lepjesmaradj.hu.[/box]