Népzenei és hagyományőrző tábort szerveztek a pécsi ruszinok

Szélesítette tevékenységi körét a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat. Olyan rendezvényre szánta el magát, ami mindenképpen hasznos a hazánkban élő ruszin nemzetiség hagyományainak megőrzése érdekében. Főleg fontos a fiatalok és a gyerekek számára, mert rájuk vár a Kárpátaljáról hozott és megőrzött hagyományok jövőbeli életben tartása, továbbvitele, megszerettetése.

Balatonföldváron rendezték meg a Ruszin Népzenei Hagyományőrző Tábort 2017. július első felében. A jelentőségét az is mutatja, hogy óriási érdeklődést váltott ki, hiszen a részvétel tekintetében a 6-16 éves korosztályt várta oda, azaz azt a korosztályt, akikre a hagyományok megőrzése és tovább éltetése hárul. Nagyszerű célt választott a ruszin közösség.

A bentlakásos tábor vezetője Csehily József zenetanár, egyben a nemzetiségi önkormányzat elnöke volt, de mellette mások is tanítottak, mint Lebeda Zsuzsanna zongoratanár. Az ötnapos táborozás során természetesen balatoni hajókirándulást is közbeiktattak, amelyhez egy rendkívül szép és sikeres tihanyi látogatás is tartozott. Ezt külön is ki kell emelni, hiszen óriási sikert arattak a gyerekzenészek a tihanyi kolostor előtti rögtönzött, nyilvános, szabadtéri koncertjükkel, ahol helybeliek, hazai és külföldi üdülővendégek hosszan tartó tapssorozatokkal köszönték meg a gyerekek hangversenyét.

A Népzenei Hagyományőrző Táborban célirányosan ruszin nyelven folyt a tanítás, a képzés. A zeneművek között pedig Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtéséből való műveket is játszottak a ruszin zeneművek mellett. A zenészgyerekek hegedűn, zongorán, furulyával, trombitával, gitárral szólaltatták meg a műveket. Ki kell emelnünk az ifjú zenészek közül a 13 éves Rumi Dávidot, a 14 éves Polgár Krisztiánt és a 15 esztendős Gyöngyösi Ferencet, ők már a jövő művészei, de dicséret illeti a tábor valamennyi zenei tehetségét. No, persze, nehéz lenne ének nélkül elképzelni a népzenét, így hát az sem maradt el. Lebeda Zsuzsanna zongorakíséretével Ráduly Veronika, Dallos Mira, Lebeda Emili és Horváth Dóra adták elő a „Verhovina szvidku ti nas” c. ruszin dalt. Tihanyban ilyen jeles esemény is csak ritkán történik, amilyent a pécsi ruszin utánpótlás vitt oda; valójában ez annak is jelképe volt, hogy Tihanyból származik az egyik ősmagyar írásos emlék, az apátság alapítólevele, a város továbbá egy korai magyar egyházi központ.

A népzenei program mellett jelentős volt a néphagyományokkal való foglalkozás és tanítás is, így a hímzés, a fafaragás, a kosárfonás, amelyeket Zsuzsi néni, Misi bácsi és a népviseletbe öltözött Erzsi néni tanítása, gyakorlata képviselt.

A Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat úgy döntött, hogy ezt a tábort minden esztendőben megszervezik, mert igenis van értelme, a gyerekek felnőve fogják tudni igazán érezni és hasznosítani a ruszin kultúráról és a néphagyományok megőrzéséről tanultakat, hogy az majd életük része maradjon. Egy nép, egy nemzetiség a nemzetiségi kultúrájával és hagyományainak ápolásával és fenntartásával tudja biztosítani identitását és jövőjét.

hirdetés