Ez egy szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronpusztán, a páneurópai piknik huszonötödik évfordulóján, az esemény helyszínén rendezett beszélgetésen.
Az elmúlt negyedszázadban egyértelműen jobb lett a szabadság helyzete, „ebben a rendszerváltás teljesítménye ötös”, ha nem is teljes a siker, hiszen a fizikai félelemtől és a nyomorral fenyegetettségtől való szabadság terén nem állunk jól; ugyanakkor, tette hozzá, megmaradt az infláció és a magas államadósság, rosszabb lett a helyzet a munkanélküliség, a közvagyon és a rend terén – vont mérleget Orbán Viktor.
Mint mondta, amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni. Emlékeztetett: a nyolcvanas évek második felében magától adódott a gondolat, hogy „a lerongyolódott Keletnek” a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető.
„Ma már az tűnik helyes gondolkodásnak, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy nekünk, itt és most, (…) magyaroknak, mi a jó, nem pedig úgy, hogy hol csinálják jobban, mint mi, és vegyük át azokat a megoldásokat, és azokat hozzuk ide” – jelentette ki a miniszterelnök.
Megjegyezte, a kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, „mert mi magyarok vagyunk, alapvetően keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, hát nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban is, meg a politikában is építenünk”.
Megemlítette ugyanakkor: „nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, talán már fel is élte”.
„Egész Nyugat-Európa valami megújulás után kiált, mindenki azt nézi, hogy honnan jön már egy gondolat, ami valami energiát, frissességet, iránymutatást hoz ebbe a mostani, világgazdasági értelemben zsugorodó nyugati kultúrkörbe” – fogalmazott Orbán Viktor, szembeállítva a jelenlegi helyzetet a kilencvenes évek elejével, amikor – mint mondta – annyi volt a feladat, hogy „csináljuk Ausztriát Magyarországon”.
A kormányfő kitért arra, hogy a kilencvenes évek elején kétharmados többség hiányában nem lehetett megtenni bizonyos lépéseket. Emlékeztetett Antall József néhai miniszterelnök egy megjegyzésére, miszerint „tetszettek volna forradalmat csinálni!”; mint mondta, „2010-ben tetszettünk forradalmat csinálni” a kétharmados győzelemmel, amit az idén sikerült megismételni.
Megjegyezte, az 1994-es választás után az MSZP-SZDSZ-koalíció a soron következő önkormányzati választásokat teljesen megváltoztatta, Budapestet „teljesen újraszerkesztették”. „Ami nekik fontos volt, azt megcsinálták, ők a maguk kétharmados forradalmát végrehajtották 1994-ben” – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva arról beszélt, az uniós átlagbéreket a magyar „belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat”, amihez az kell, hogy 2-4-ről a 4-6 százalékos sávba emelkedjen a gazdasági növekedés.
Orbán Viktor legalább félezer fős hallgatósága előtt hangsúlyozta: a Kádár-rendszer az 1956-os forradalom eltiprásából nőtt ki, azaz „erkölcstelen politikai akció eredményeként jött létre, ezért a kommunista rendszer mindvégig ingatag maradt Magyarországon”, ezért féltek attól, hogy ne ellenforradalomnak nevezzék az akkor történteket.
Szerinte a kommunisták oldalán a félelem, nem pedig a belátás magyarázta a „legvidámabb barakk” megteremtését, aminek kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, „azt senki nem róhatja fel nekünk, hogy a józan eszünket követve inkább jobban akartunk élni, mint rosszabbul”, de amikor látszott, hogy lehet tenni a szabadságért, megindultak az ellenzéki mozgalmak.
Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén négy olyan nagy, más-más csoportokat megmozgató tömegrendezvényt tartottak, amelyek megmutatták, hogy „megvan az a politikai ellenállás, nem elméletileg, emberekben, akik hajlandóak kockázatot vállalni azért, hogy a szovjet hadsereg innen elmenjen és a kommunisták rendszerét meg lehessen dönteni”.
A miniszterelnök hozzátette, ugyanakkor kérdéses volt, hogy a nemzetközi viszonyok – amelyeknek kulcsaként a német egységet nevezte – meg fognak-e változni, hiszen „ha nincsenek határok, akkor nem lehet többé elválasztani egymástól a közép-európai népeket”.
Az Ellenzéki Kerekasztalra visszaemlékezve Orbán Viktor azt mondta: a Fideszben mint radikális, antikommunista függetlenségi mozgalomban rengeteget beszélgettek arról, hogy meddig érdemes a mély változások mellett lándzsát törni, és végül azt a megoldást választották, hogy „olyan radikálisnak kell lenni, amennyire csak lehetséges, mert ha esetleg visszarendeződés is lesz, ez a közép-európai történelem, a visszarendeződés is arról a pontról indul, ameddig sikerül eljutni”.
„Azt a következtetést vontuk le, hogy most, amikor lehet előremenni, nem kell okoskodni, nem kell nagyon nagy teóriákat fölépíteni, hanem csinálni kell a dolgot, mindent csinálni kell, ami a szabadság irányába viszi az országot” – fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszélt: gyerekeinek a kommunizmusról az alapvető kiszolgáltatottságot volt a legnehezebb elmagyarázni, azt, hogy az ember úgy élt, hogy bármit meg lehetett vele tenni.
Az 1989 – a csodák éve című eseményen Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélgetett a kormányfővel.
