Parkour: korlát, pad, fal – nekik nem akadály

Új városi extrémsport hódít Pécsett: a parkour tavaly októberben került az érdeklődés középpontjába egy Széchenyi téri firkálásos rongálás kapcsán. A híradásokat követően a PécsMa.hu kommentrovatában is vita bontakozott ki: a sportág űzői úgy vélték, az eset miatt indokolatlanul negatív fényben tűnt fel a parkour. De miről is szól tulajdonképpen?

hirdetés

GALÉRIÁÉRT KLIKK!!!

 

– A Franciaországból származó sport célkitűzése, hogy miként lehet minél könnyebben A pontból B-be eljutni, leküzdve a különböző városi környezet, falak, házak, korlátok adta akadályokat. A parcour a 80-as évek környékén került át Angliába, ahol némi stílusbeli átalakuláson ment keresztül, ekkor került bele az akrobatikus elemek nagy része – ismertette Haszon Zoltán, a Dél-Dunántúli Freerun és Parkour Egyesület vezetője.

Egy-egy szaltó vagy bonyolultabb mutatvány nem feltétlen segíti a kitűzött pontok közötti átjutást, de szebbé, esztétikusabbá tette a sportot, amely még annyira gyerekcipőben jár, hogy nehéz lenne lefektetni a pontos szabályait – fűzte hozzá. Történetében ugyancsak fontos dátum volt 2001, amikor is bemutatták a Yamakasi című francia mozit, amely a sport kultuszfilmjévé vált.

E számos újításra lehetőséget adó fiatal sportágnak egyébként Nyugat-Európában immár neves nemzetközi versenyei vannak. Ilyen például a „Art of Motion” (A mozgás művészete) elnevezésű megmérettetés, amit minden évben más országban rendeznek, valamint a „Parcouring” nevet viselő berlini világbajnokság.

A látványos, veszélyekkel is járó extrém sportot Pécsett közel negyvenen űzik aktívan, három-négy csapatba tömörülve. Haszon Zoltán egyesülete, amely egy baráti társaságból alakult ki, különösen odafigyel a kezdőkre.

– Bár minden sport tartogat kockázatot, a parkour esetében ezek sokkal szembetűnőbbek – mondja a pécsi egyesület vezetője, aki szerint fontos, hogy a parkourosok betartsák a fejlődési szinteket, mivel így elkerülhetőek a sérülések. Haszon Zoltán úgy látja, a baleseteket legtöbbször mindenki magának köszönheti, mondván, ő is akkor sérült meg, amikor egy olyan mozdulatot akart végigvinni, amelyről azt gondolta, nem feltétlen tudja még megcsinálni.

– Minden ember fejében ott van, hogy vizes kövekről a Széchenyi téren szaltót ugrani nem a legjobb ötlet – fogalmazott. De ennek ellenére mégis megpróbálták…

Ha ilyen és ehhez hasonló gyakorlatokat végez valaki a pécsi köztereken, nem csoda, ha felkelti a járókelők figyelmét, akik legtöbbször percekre megállnak nézni őket.

Haszon Zoltán kérdésünkre elmondta: a legkülönfélébb reakciókkal találkoztak: előfordult, hogy ellenségesen akartak fellépni velük szemben, a többség mégis érdeklődéssel fordul feléjük, ahogy az sem ritka, hogy a legkíváncsibbak beszélgetnek is az extrém sport űzőivel.

Többször már – mint mondja – rongálásra hivatkozva a rendőröket is kihívták rájuk, azonban a pécsi egyesület vezetője szerint az általuk használt gumitalpú cipő nehezen tud kárt tenni például egy korlátban vagy egy padban.

Haszon Zoltán szavaiból kiderült: a pécsi parkourosok legkevésbé sem szeretnének kárt tenni a köztéri bútorokban, illetve a többi, eléjük táruló akadályban, sokkal inkább azok leküzdésével szeretnék megélni ezt a sajátos életérzést.

– Amikor kimegyünk a terekre, és látunk egy érdekes akadályt, akkor rögtön úgy érezzük, hogy ezt meg kell ugrani, így próbáljuk a lehető legjobban átadni magunkat ennek a sportnak – foglalta össze.