Pécs nyomdokaiba léphetnek

A magyar kormány célja, hogy a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím leendő győztes városának pályázata a magyar kultúra közép-európaiságáról szóljon – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.

hirdetés

Hozzáfűzte: a 2023-as EKF pályázat lefolytatásában azonos súllyal vesz részt egy nemzeti hatóság, Magyarország esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Európai Bizottság az általa kinevezett szakértői testülettel, amely a végső kiválasztásnál a zsűri szerepét tölti be. Régebben, Pécs kiválasztásakor a döntés még kizárólag a hazai hatóságok kezében volt.

Egy jó pályázatnak ezért egyfelől illeszkednie kell az Európai Unió elvárásaihoz, vagyis olyan projekteket támogatnak, amelyek bemutatják a kontinens kulturális sokszínűségét. Másfelől egy sikeres pályázatnak olyan módon kell felmutatnia egy város és akár egy határokon is átívelő régió kulturális identitásának különlegességét, hogy az segítse a helyi turizmus fellendítését is – mutatott rá Hoppál Péter.

– Hasznos és helyes, ha a magyar pályázó városok elgondolkoznak azon, milyen kifejezetten nemzeti karakterű, egyúttal közép-európai üzenetekkel szeretnének milliókat megszólítani” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím hatalmas lehetőség a pályázó településeknek felkerülni a kontinens turisztikai térképére.

Az államtitkár szerint bár az elmúlt évszázadban többször változtak a határok a Kárpát-medencében, a sok évszázados békés nemzetiségi egymás mellett élésből mégis egy olyan koherens, befogadó és sokszínű, gazdagon rétegzett kultúra jött létre, amely nem jellemző a más történelmi gyökerű, Közép-Európához képest kevésbé integráló nyugat- és észak-európai népekre.

Ez lehet a magyar pályázók legerősebb üzenete is – vélte Hoppál Péter, aki szerint mindezzel jól éltek a szomszédos országok is, nem véletlen, hogy Románia első Európai Kulturális Fővárosa Nagyszeben volt, de jó példa Kassa vagy a címet 2021-ben viselő Újvidék, valamint a horvátországi Rijeka (Fiume) is.

A pécsi tapasztalatokat említve Hoppál Péter elmondta: nagyon fontos, hogy már öt-hat évvel a címviselés előtt le legyenek fektetve a legfontosabb konszenzusos alapelvek és célok, amelyektől nem jó az utolsó években eltérni. Ugyanilyen lényeges a pályázat “társadalmasítása” is. Nem helyes, ha egy település lakosai a városvezetés vagy különféle szakmai grémiumok kizárólagos ügyeként tekintenek az EKF projektre.

– Pécsett a legtöbb energiánk arra ment el annak idején, hogy a helyieket integráljuk a programok kialakításába, bonyolításába” – idézte fel az államtitkár, aki 2010-ben a város kulturális bizottságának elnökeként dolgozott. Kiemelte: a helyi társadalom bevonása mellett ugyanilyen fontos a helyi gazdaság érdekeltté tétele a címviselésben, hiszen egy jól pozícionált pályázat hozzájárulhat a turisztikai és egyéb szolgáltatások keresettségének hosszabb távú növekedéséhez is.

Angliában, Németországban, Franciaországban és a skandináv államokban is nagyon sikeres példákat látni arra, hogyan lehet az elhagyatott, pusztuló ipari zónákat a kultúra segítségével megújítani és belakni az EKF pályázatok keretében. Volt ilyen eleme a pécsi pályázatnak is, ahol az egykori rozsdásodó Zsolnay-gyártelep alakulhatott át varázslatos kulturális negyeddé – mondta el Hoppál Péter.

– Egy ilyen pályázati elem biztosan jó ajánlólevél a brüsszeli bírák számára, de természetesen nem kizárólagos, hogy csak ilyen jellegű koncepcióval lehet nyerni” – fogalmazott az államtitkár. Kitért arra is: a 2023-as EKF pályázat benyújtási határideje 2017. december 20. Várhatóan 2018. februárig szakértők bevonásával az Emmi által működtetett tárcaközi bizottság, valamint a brüsszeli szakértői testület is áttekinti a beérkezett pályázatokat, és együttműködve kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat.

A második körben a továbbjutó városoknak részletesebben kell kifejteniük konkrét terveiket. Ezt követően 2018 végén derülhet ki, melyik magyar település viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban – mondta el Hoppál Péter, aki emlékeztetett: az érdeklődő városok képviselői március 6-án a Magyar Nemzeti Múzeumba meghirdetett információs napon kaphatnak további tájékoztatást a pályázatra való felkészüléshez.