Rég növekedtek ennyire a bérek

Megszületett a bérmegállapodás, 2017-ben a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő, és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

 

További kedvezményt is megígért a cégvezetőknek: ha jövőre a bérek növekedése január és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta. Elmondta, eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, “elment a falig”, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, “nagy nap a mai”, ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta,
nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen – jelentette ki.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. “Mi vállaltuk a legtöbbet” – mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

 

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek.

Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk – tette hozzá Palkovics Imre.

A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat az MTI által megkérdezett munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat, a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható,
hasonlóan a 2010-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulathoz. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, a kamara régóta szorgalmazta, hogy szükség van a hazai bérek felzárkóztatására, hiszen napi problémát jelent a magyar gazdaságban a munkavállalók bérlemaradásának kezelése a visegrádi országok, a nyugat-európai viszonyokhoz képest.

 

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár. A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a “túlhúzott” minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet. “Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba” – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Hirdetés