A Mecseki Természettudományos Élményközpont zárórendezvényére 2021. december 20-án került sor, ahol Dr. Őri László, a Baranya megyei közgyűlés elnöke, Zag Gábor, Pécs városának alpolgármestere, és a projekt konzorciumi partnereinek vezetői köszöntötték a résztvevőket.
A rendezvényen összegzésre került a projekt eredményeinek bemutatása és hasznosulása, valamint az együttműködő oktatási intézmények képviselői is elmondhatták gondolataikat a pályázat hasznosságáról. A karácsonyi időszak fényében pedig a Pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola kórus műsorát, valamint a Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola diákjainak néptánc-bemutatóját tekinthették meg az érdeklődők.
Az élményközpont kialakításáról röviden
Az EFOP-3.3.6-17-2017-00011 számú pályázat megvalósítása 2017. szeptember 1-én kezdődött a Pécsi Állatkert Közhasznú Nonprofit Kft., a Janus Pannonius Múzeum és a Dél-Pannon Múzeumokért Közhasznú Egyesület konzorciumában.
A Mecseki Természettudományos Élményközpont oktatási helyszínei a Pécsi Állatkert területén kerültek kialakításra. A szakmai tervben vállalt helyszínek további egy térrel bővültek a szabadtéri foglalkozások magasabb szakmai színvonalon történő megvalósítása érdekében. Az Állatkert északi területén található erdei ház teljes átalakításon esett át. A korábban tartózkodásra teljesen alkalmatlan épületből egy 40 fő befogadására alkalmas modern, digitális oktatási eszközökkel ellátott, bútorozott oktatóterem lett. Az Állatkert eddig zárt, nem használt területein egy 15 állomásból álló, hangos-, interaktív- és információs táblákkal felszerelt tanösvényt alakítottak ki, amely bemutatja a haza növény és állatvilág, élőhely típusok jellegzetességeit. Új elemként jött létre egy színpaddal és padokkal ellátott, szintén 40 fő fogadására alkalmas helyszín, amely vetélkedők, versenyek, témanapok megrendezése során időjárás függvényében használható teret nyújt.
2018 szeptemberében átadták a pályázat során oktatási céllal is alkalmazott, kárpát-medencei ősmaradványokból létrehozott kiállítást. A főépület a pályázat keretében beépített, emeletenként külön is üzemeltethető hangszórórendszerrel lett felszerelve, így a visszhangos, szűk, kanyargós terekben is lehetőség nyílik az oktatási foglalkozások megtartására. Az Állatkert korábban már elkészült oktatóterme a pályázatnak köszönhetően modern, digitális és oktatást, demonstrációt segítő eszközökkel gazdagodott, továbbá a korábban üres vitrinek feltöltése oktatási tablókkal, szemléltető ábrákkal megtörtént.
A projekt megvalósítói ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek az innovatív élménypedagógiát segítő eszközök, szoftverek, alkalmazások beszerzésére is. A foglalkozásokon résztvevők így nem csak az információs táblákon, első generációs interaktív eszközökön, táblákon keresztül kaphatnak új ismeretanyagot, hanem a telefonjukon, vagy akár más, modern technikai eszközön keresztül is.
A beszerzések közül kiemelendő a rendkívül innovatív VR- és az AR-alkalmazás. Az előbbi a virtuális szemüvegek használatához kapcsolódó alkalmazás, amely 11 olyan földtörténeti korba kalauzolja el a felhasználót, melyek Pécs és a Mecsek ősi környezetét, valamint a Kárpát-medence évmilliókkal ezelőtti tájait kívánják modellezni és bemutatni. Az AR-alkalmazás segítségével a diákok saját androidos vagy iOS-es okostelefonjuk által lehetnek részesei a kiterjesztett valóságnak. Az élményközpont látogatása során tíz speciális jelzéssel (markerrel) találkozik a résztvevő, amiket mindenki a saját okostelefonjára letöltött ARcheoZoo-alkalmazás segítségével olvashat be. A projekt során elkészített kincskereső alkalmazás, amely az élményközpont területén GPS alapon vezeti végig a felhasználókat egy virtuális „akadálypályán”, akiknek minden állomáson természettudományos kérdéseket, feladványokat kell megoldania.
Mindezek elkészülését követően a Mecseki Természettudományos Élményközpont 2018. december 14-én megnyitott és 2019. január 7. napjától 2021. december 17. napjáig fogadhatta a Baranya megyei diákok ezreit a különböző foglalkozási formákban megtartott programokon.
Az oktatási tevékenységről számokban
9 féle foglalkoztatási formában 31 féle programot kínált évente megújuló tematikával az Élményközpont.
A Pécsi Állatkert kiadásában 12 db oktatási segédlet és 3 munkafüzet készült. A Janus Pannonius Múzeum kiadásában 5 típusú munkafüzet és 1 oktatói kézikönyv került megjelenésre. Közel 11 000 diák vett részt a foglalkozásokon, a legtöbbjük többször is, egymásra épülő programokon, számos foglalkoztatási formában. 33 együttműködési intézmény vehetett részt élménypedagógiai foglalkozásokon pécsi és Baranya megye számos településéről. Az élményközpont átlagos kihasználtsága 100 fő/nap volt, napi 10 különféle foglalkozással, melyek átlagos időtartama másfél órás volt. Három év alatt 34 tematikus nyári tábort valósítottunk meg.
A projekt hasznossága
A program hasznossága a diákok eredményessége szempontjából és az oktatás minősége szempontjából egyaránt felmérésre került a részt vevő pedagógusok véleménye alapján. Ez alapján a tanárok által leggyakrabban elhangzó pozitívum, hogy az oktatás élményszerű jellege és a hagyományos iskolai keretek elhagyásának hatására a diákok könnyebben el tudják sajátítani az anyagot, jobban megértik. A pedagógus rámutattak arra, hogy az Élményközpontban zajló foglalkozások sokkal inkább kapcsolódnak a gyerekek világához, mindennapjaihoz: mozgalmasok, változatosak, gyakorlatiasok és digitális eszközökkel operálnak. Ezáltal tud közelebb állni egy általános iskolás vagy középiskolás gyermekhez.
Az oktatás színvonalának szempontjából a leggyakrabban emlegetett haszon az, hogy kiválóan kiegészíti az iskolai tanórákat. Egy-egy órán vissza tudnak csatolni a tanárok az Élményközpontban látott és hallottakra, ezzel segítve az anyag megértését. Nem csak a diákok, de a tanárok is tudnak tanulni, új információkat szerezni a programban, de több esetben az is előfordult, hogy ötletet tudtak meríteni, amit beépítettek a saját tanórájukba (kisebb átalakításokkal, hogy integrálható legyen).
A diákok eredményessége szempontjából szintén az ismeretbővítés, a motiváció és a gyakorlati feladatok magas száma a legfontosabb szempontok. Több tanár is említette a csoportmunkák gyakoriságát, mint diákok számára hasznos feladatvégzés, amire tanórai keretek között kevesebb lehetőséget tudnak biztosítani. Fontos szempont a tehetségazonosítás támogatása is: nagyobb eséllyel kiderül a gyerekekről, ha mély, iskolán kívül megszerzett ismeretei vannak.
A tanár-diák viszony javítására is alkalmasak a külső helyszíni foglalkozások. Együtt kell utazniuk, együtt szerzik meg az élményt, mindezt úgy, hogy a tanárnak kivételesen nem tanári minőségében kell ott lennie, hanem inkább megfigyelőként. Erről az élményről pedig a visszaúton és később az iskolában lehet beszélgetni, ezáltal jobb kapcsolatot képesek kialakítani. Ennek pedig rengeteg pozitív hatása van a tanórák légkörére és minőségére.
A cikk az EFOP-3.3.6-17-2017-00011 pályázat keretében készült.
