Start előtt a radarberuházás

Bár az eredetileg a Zengőre, majd a Tubesre tervezett katonai lokátorállomás építése csak az év közepén indul meg, az azt „befogadó” tolnai község, Medina máris jól járt a beruházással. A kicsiny település négy éven át költségvetésének hatodát kitevő összeget kap fejlesztésekre a minisztériumtól.

hirdetés

Az év közepén elkezdik építeni azt a kalandos történetű radarállomást, amelyet eredetileg a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengő-hegyre, majd a Pécs fölé magasodó Tubesre terveztek. Érdemes azonban megjegyezni, most szerencsére nem egy 160 ezres város fölé tervezik építeni a létesítményt, ráadásul a Medina mellett működő radarállomás most is folyamatosan sugároz. Plusz teher így nem éri a környéken élőket, ráadásul az új radar a korábbi kibocsátásának századával szennyez csak.

Egy esetleges támadás esetén sem forognak majd életek veszélyben, ugyanis a leendő radar a lakott területektől távol épül csak meg; a Tubes esetében ugyanakkor egy esetleges légicsapás tízezrek életét veszélyeztette volna. Így mindenképpen bölcs, kompromisszumos megoldást hozott a kormány, amit az a tény is mutat, hogy a beruházás előtt a helyiekkel egyeztetve, s az ő beleegyezésével folyik az előkészítés.

A már építési engedéllyel rendelkező medinai beruházás körülbelül egy évet vesz igénybe, s 2013-ra állhat az objektum – tájékoztatta lapunkat a honvédelmi tárca. A minisztérium jelenleg a 1-1,2 milliárdos létesítmény kivitelezési közbeszerzését bonyolítja.

A létesítmény tervezett helyszínének közelében lévő Medina község polgármestere, Vén Attila elmondta: 2013 végére a medinai radarkomplexum teljes körű rendszerbeállása is megtörténik, azaz ettől az időponttól el tudja látni feladatait a húsz méter magas létesítmény.

Az építkezést követően is megmarad azonban másik két, úgynevezett réskitöltő radarállomás Kupon és Jután, hogy a Dél-Dunántúlon is biztosítható legyen a lefedettség, s egy esetleges meghibásodás esetén is legyen tartalékradar.

Vén Attila azt mondta, a medinaiak pozitívumként élik meg a beruházást, ugyanis a létesítmény szerintük alkalmas arra, hogy közismertté tegye településüket. Mint mondta, bíznak benne, hogy sokan jönnek majd falujukba csak a radar megtekintése miatt, s ha már helyben vannak, igyekeznek tisztességesen vendégül is látni őket.

A polgármester beszámolt arról is, hogy a létesítmény „befogadása” nemcsak közvetett módon, de kézzelfoghatóan, anyagilag is jövedelmező a település számára. Mint mondta, tavaly együttműködési megállapodást írt alá Hende Csaba honvédelmi miniszterrel, amelynek eredményeként a honvédelmi tárca összesen 100 millió forinttal támogatja a község fejlesztési törekvéseit.

Évente 25 millió forintot kap így az évi 130 millió forintból gazdálkodó, 800 lelkes település. Az első részletet már tavaly meg is kapták, ám csak kevesebb, mint felét tudták felhasználni; a maradék az idei költségvetésüket duzzasztja. Vén Attila elmondta: elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre fordítják az évi „apanázsokat”. A pénzből tavaly a helyi iskola nyílászáróit cserélték le, idén pedig eddig az orvosi rendelőt varázsolták XXI. századi létesítménnyé. A további tervek között szerepel a faluközpont felújítása, parkosítása, a csapadékelvezető rendszer fejlesztése.

Vén Attila hozzátette: magát a beruházást is várják már, hiszen a minisztériummal abban állapodtak meg, hogy a beruházás során előnyben részesítik a helyi munkaerőt, és a környék vállalkozóit.

Hende Csaba miniszter korábban sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a korszerű 3D-radar teljessé teszi a réskitöltő századokkal együtt a hazánk légterét védő rendszert. „Törleszt egy régi adósságot, amellyel elsősorban magunknak, másodsorban szövetségeseinknek tartozunk: s ez a lehető legbiztonságosabb védelem felállítása, amire most képesek vagyunk”- fogalmazott akkor. A másik két lokátor Bánkúton és Békéscsabán már működik. A radarrendszer harmadik eleme az évtizedek óta működő, nem természetvédelmi és nem lakott területen lévő medinai réskitöltő radarszázad objektumában, tehát jelenleg is katonai területen épülhet fel.

Radarsztori röviden

Az országgyűlés 1995 őszén hagyta jóvá a Bükk, illetve a Mecsek legmagasabb pontjaira építendő két radarállomás tervét. Miután hazánk 1999-ben NATO-taggá vált, szerződésben vállalta, hogy három új katonai légtérfigyelő radarberendezést létesítenek Magyarországon, méghozzá Bánkúton, Békéscsabán és a Mecsekben, az akkori elképzelések szerint a Zengőn. A munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, s 2004-2005-re kívánták befejezni. A beruházás ellen 2003 végétől társadalmi tiltakozás bontakozott ki, a kormány pedig 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás nem épülhet meg. Az első Gyurcsány-kormány 2005 őszén a Tubes-hegy mellett döntött. A pécsiek sikeres, több éven át tartó pereskedése és ellenállása nyomán 2010 júliusában a honvédelmi tárca megszüntette a Tubesre tervezett radarállomás építésügyi hatósági eljárását, így a minisztérium hivatalosan is elállt attól, hogy a NATO-lokátor a Tubesen épüljön fel. A tárca 2011 márciusában jelentette be, hogy Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területét javasolja a katonai lokátor helyszínéül. Röviddel ezt követően a NATO is jóváhagyta az új helyszínt.

Fotó forrása: bmlv.gv.at