Hozzátartozó bántalmazása helyett háztartáson belüli erőszaknak neveznék fideszes képviselőnők a július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállását. Azt is büntetnék, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.
Czunyiné Bertalan Judit és Talabér Márta az igazságügyi minisztérium törvényjavaslatán változtatna. A tárca azt kezdeményezte, hogy a testi sértést, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést súlyosabban büntessék, ha az elkövető és áldozata együtt élnek vagy éltek.
A két fideszes politikus viszont az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást is szankcionálná, valamint azt, ha az elkövető a közös vagyontól megfosztja és ezzel súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját. Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák, az eljárás azonban csak a sértett indítványára indulhatna el.
Megtartanák az eredeti javaslatból azt, hogy a hozzátartozók közötti könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjedjen a szabadságvesztés. Súlyos testi sértésnél, aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél – a kormányhoz hasonlóan – egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék az elkövetőt. Ugyanígy szankcionálnák a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést is.
A két kormánypárti képviselőnő indoklásában azt írta: javaslatuk a testi sértés szintjét el nem érő, de a sértett emberi méltóságát súlyosan sértő erőszakos magatartásokat és a gazdasági ellehetetlenítést is büntetné. Azt, hogy ezekben az esetekben csak magánindítványra kezdődhetne eljárás, úgy magyarázták: ilyen esetekben kizárólag a sértett tudja megítélni, szükséges-e a hatóságok beavatkozása.
